Nemzetközi gazdaság

Robusztus marad a növekedés a régióban

Lassulhat a közép-európai gazdaságok növekedése 2020-ban, ám várhatóan folytatódik a felzárkózás a nyugat-európai gazdaságokhoz. Ebben Magyarország továbbra is az élen járhat. A külső környezet bizonytalan, de az Európai Unió keleti szárnya ellenállónak bizonyult.

Európa nagy gazdaságai tavaly csaknem recesszióba süllyedtek, és továbbra sem tudni, elérte-e az eurózóna a mélypontot, de Közép-Európa viszonylag gyorsan növekedett. A negatív hatás lassan, de biztosan megérkezik, ám a régió 2020-ban is felülteljesítheti nyugati exportpiacait – köszönhetően a belső motorok felpörgésének.

A tavalyi évről nincsenek végleges adatok, de a harmadik negyedévben az Európai Unióban Magyarországon volt a leggyorsabb az éves növekedés: 5 százalék, tízszerese a német bővülésnek és négyszerese az eurózónáénak. A tavalyi év egészét tekintve Magyarország továbbra is az élen állhat a Reuters de­cemberi elemzői felmérései szerint, csaknem 5 százalékos növekedéssel. A német ütem 0,5 százalék lehetett, az eurózónáé 1,2 százalék.

Idén kismértékben, de gyorsíthat Németország, az eurózóna pedig inkább lassulhat: körülbelül

1 százalékos ütemre. Az előrejelzések szerint a budapesti és a varsói statisztikák 3,3 százalékra lassuló GDP-bővülésről számolhatnak majd be (a lengyelek esetében a 2019-re becsült 4,2 százalékról). A Világbank tegnap kiadott prognózisa

3 százalékos magyar és 3,6 százalékos lengyel bővüléssel kalkulál. A lassulás mindenképp szembeszökő, de ilyen magas rátákat vélhetően nem ér el más uniós gazdaság. Az MNB számításai szerint az eurózónához való felzárkózás folytatódásához legalább 2 százalékpontos növekedési többlet kell. Ez a magyar és a lengyel esetben meglehet, a csehek és a románok konvergenciája azonban vélhetően most nem folytatódik. A magyar növekedést illetően az MNB egyébként optimistább az elemzői konszenzusnál: decemberi inflációs jelentésében 3,7 százalékot jósolt, bár a lakossági fogyasztásban és az bővülésében is némi lassulásra számít.

A románoknál a legnagyobb a rizikó

A régiót eddig az utóbbi években felpörgő bérnövekedés, lakossági fogyasztás, az EU-támogatások által is finanszírozott beruházások és a vállalati hatékonyság javulása védte meg a német ipar recesszióba süllyedésének negatív hatásaitól. A 2019 végi nyugati gazdasági adatok és a politikai fejlemények révén – mint a brit konzervatívok választási győzelme és az amerikai–kínai előzetes kereskedelmi megállapodás – optimista hangulatban zárták az évet a piacok, de rengeteg kockázat maradt. Nem biztos, hogy Amerika és az eurózóna nem sodródik megint a felé, a brit kilépés nem lezárja, hanem elindítja a tárgyalásokat a feltételekről az EU-val, Washington és Kína továbbra is egymás ellen feszül, és az Egyesült Államokban az ősszel elnökválasztás lesz.

„Az Európát érintő amerikai kereskedelmi politikában újra felmerülhet témaként a tarifakockázat, különösen a (német) autóexporttal kapcsolatosan” – írta régiós előrejelzésében a Raiffeisen. Az elemzők hozzátették, hogy az autó­gyártástól való erős függés miatt ez csökkentheti a növekedést Közép-Európában, különösen a sérülékenyebb cseh és szlovák gazdaságban.

Az euróövezeti országok nélkül számított régión belül a cseh növekedés a tavalyihoz hasonlóan 2,5 százalék körül maradhat. A román azonban 4 százalékról 3 százalék köré lassulhat, és akár még nagyobb is lehet az esés, bár a bérek gyors növekedését régiószerte tovább hajtja a munkaerőhiány. Az év végén nekilódult a román állami költekezés. A büdzsé hiánya jóval az EU 3 százalékos limitje fölé szökhetett, és ha Brüsszel drasztikus kiadáslefaragásra szorítja a kormányt (holott nagy nyugdíjemelést terveznek), az csapást mérhet a növekedésre. A másik ok – írták az ING elemzői –, hogy a régióban Románia különösen érzékeny a német ipari lassulásra, részben, mert a román exportőrök részesedése a német termelés értékláncában viszonylag alacsony, ezért rosszak az alkupozícióik.

Stabil kamatok várhatók

A jegybanki kamatokban nem várnak változást az elemzők, hiszen a kontinens növekedési kilátásai bizonytalanok maradtak, és aligha valószínű megugrás az inflációban, bár a bérek és a fogyasztás gyors növekedése előreláthatólag fennmarad.

A régió gazdasági függése a nyugat-európai piacoktól jelentősen csökkent, de ami a kamatokat illeti, nem annyira, hogy a bankárok és a kötvénypiaci kereskedők tekintete ne az eurózóna jegybankján függjön. Mivel az EKB a várakozások szerint vélhetően nem változtat idén lényegesen eddigi laza politikáján, a régió jegybankjain sincs nyomás, hogy ezt tegyék. Ha javul az eurózóna gazdasági teljesítménye, az először várhatóan – a megemelkedő inflációs nyomás miatt – a cseh jegybankot készteti lépésre, kamatai további szigorítására – vélik az elemzők. Romániában belső bizonytalanságok maradtak az állam túlzott költekezése miatt, de valószínűleg a bukaresti jegybank sem változtat idén az irányadó kamatán.

A régió gazdaságaiban az eddigi folyamatok maradhatnak fenn, a különbséget néhány belföldi eredetű inflációs kockázaton kívül az jelentheti, mekkora lesz a nyugati piacokról importált Ez áremelkedést gátló tényező volt 2019 második felében, amikor például a német gazdaság a recesszió szélére sodródott. A régióban az MNB jelzett ebben először változást decemberi ülése után. „Az elmúlt negyedévben az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, ezért a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak” – áll a közleményben. A bank szerint idén 3,6 százalékra gyorsulhat az átlagos infláció a tavalyi mintegy 3,4 százalékról, és 2021-re a célsáv 3 százalékos középpontja közelébe eshet vissza. Még az ülés előtt az elemzők a Reuters felmérésében az idei évre 3,3, 2021-re 3,2 százalékos inflációt jósoltak. Egyik sincs nagyon messze a céltól, de a jegybank előrejelzése szerint a változékony tételektől megszűrt maginfláció jövőre átlagban 4 százalék lehet, ami a célsáv felső széle. A lengyel átlagos infláció mindeközben a tavalyi mintegy 2,3 százalékról 3 százalékra gyorsulhat, ami jóval a varsói központi bank célsávján belül van.

Felpörgött a belső fogyasztás

A célsávot illetően a fejlett piaci folyamatok hasonlók. Az eurózónában nem várják az átlagos infláció emelkedését a tavalyi 1,2 százalékhoz képest a szakértők, még akkor sem, ha az EKB folytatja az eszközvásárlásait, hogy 2 százalékos céljához közelebb pumpálja az inflációt. A cseh jegybank számára ez már egyes vélemények szerint azt jelentheti, hogy tovább folytatja kamatai emelését, amivel az elmúlt két évben szembement a nemzetközi trenddel. „Ha a helyzet külföldön valamelyest javul ... és a belföldi gazdasági aktivitás nem romlik tovább, egy kamatemelés egészen valószínű szcenárióvá válik, bár ez még nem lefutott kérdés, mivel attól függ, hogyan alakulnak külföldön és otthon az adatok” – írták jegyzetükben az ING elemzői, Jakub Seidler és Petr Krpata. A cseh éves infláció novemberben 3,1 százalékra gyorsult, bőven a 2 százalékos cél fölé, bár ezt főleg a változékony élelmiszerárak emelkedése okozta.

Romániában a novemberi éves infláció 3,8 százalék, a jegybank 1,5–3,5 százalékos célsávja felett volt. Monetáris lazításra ezért nincs lehetősége a jegybanknak, hogy így küzdjön a gazdasági lassulás ellen. Kamatemelés sem valószínű, mivel a bank el szeretné kerülni, hogy a magas kamat spekulációs célú tőkebeáramlást idézzen elő.

A teljes régióra érvényes lehet, amit éves globális kitekintőjében írt az Erste: „Az erős magánfogyasztás által támogatott belső kereslet megvédi a közép-európai gazdaságokat egy nagyobb lassulástól. A szűk a bérek dinamikus emelkedése és az erős hitelbővülés támogatja a fogyasztói bizalmat és a kiadások magas szintjét.”

makrogazdaság CEE előrejelzés
Ezek is érdekelhetik