Visszaüthet a hrivnya erősödése
A z ukrán államadósság a december eleji állapot szerint 82,8 milliárd dolláron állt, ebből 48,5 milliárd volt a belső tartozás és 34,3 milliárd a külső adósság. A teljes államadósságból tízmilliárd dollár az állam által vállalt kezességből ered, 72,8 milliárd pedig teljes mértékben államadósság. A hrivnya erősödéséből kifolyólag hazai valutában számolva fordított a helyzet, ott az államadósság csökkenése figyelhető meg. Ezzel egyetemben az év utolsó hónapjára csaknem 22 milliárd dolláros nemzetközi aranytartalékkal fordult az ukrán jegybank. A szaktárca közlése szerint novemberben 2,5 százalékkal, 500 millió dollárral nőtt a központi bank megtakarítása. Az előző hónapban a jegybank 778 millió dollárt vásárolt fel a valutapiacon. Az exportőrök hatalmas mennyiségű valutát váltottak be, ezt megtoldotta az ünnepi időszakra hazatérő vendégmunkások által hozott pénz, s a jelentős túlkínálat miatt igencsak megerősödött a hrivnya: 2019 eleje óta 20 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, a forinthoz mérten pedig majdnem 30 százalékkal, mivel a magyar fizetőeszköz folyamatosan gyengült. Ennek a negatív hatásait leginkább a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok érzékelik, akiknek lassan már nem lesz érdemes a szomszédba utazniuk munkáért. De a Lengyelországban és Csehországban dolgozók is panaszkodnak, hogy jóval kevesebbet ér a kint megkeresett pénzük, mint akár egy évvel ezelőtt. Amíg korábban az ukrajnai és a lengyelországi átlagbér között négyszeres volt a differencia az utóbbi javára, ma már csak két és félszeres az eltérés, ami sokakat arra sarkall, hogy inkább Ukrajnában nézzenek körül a munkalehetőségek terén.
A Bloomberg kimutatása szerint 2019-ben az ukrán hrivnya volt a legjobban teljesítő valuta. Azt, hogy ez jó vagy inkább hátrányos az ukrán gazdaság számára, maguk az elemzők sem tudják egyértelműen megítélni. Ahhoz, hogy teljes képet festhessünk az ukrán gazdaság 2019-es alakulásáról, be kell várnunk a decemberi pénzügyi adatokat, de annyi már most megállapítható, hogy az összkép a vártnál is pozitívabb lesz. Erre utal, hogy az első negyedévben 2,5 százalékos volt a gazdaság teljesítményének a bővülése, a másodikban már 4,6 százalék, a harmadikban pedig 4,2 százalék.
A GDP-bővüléssel kapcsolatban a kijevi kormánynak nagyon ambiciózus tervei vannak. Olekszij Honcsaruk miniszterelnök egy interjúban azt fejtegette, hogy az elkövetkező öt évben 40 százalékos nominális GDP-növekedést szeretnének felmutatni. Hogy ez sikerülhessen, vagy legalábbis megközelítsék ezt az álomhatárt, legkevesebb két alapvető fontosságú tényező szükségeltetik – figyelmeztetnek a szakértők. Az egyik, hogy minél hamarabb véget érjen a donbászi konfliktus, beinduljon az ottani nehézipar, ami a kijevi költségvetés gyarapítása szempontjából alapvető. A másik lényeges elem, hogy racionális, nem pedig egyéni érdekek szerint menjen végbe az évek óta halogatott privatizáció, s az agonizáló vagy egyáltalán nem működő állami mamutcégek kellő feltőkésítés után elkezdjenek ismét pénzt termelni, s munkahelyek tízezreit megteremteni a ma még a kivándorlást fontolgató ukránok otthon tartására.
