Kívül tartja a képzetlen munkásokat Nagy-Britannia

Pető Sándor | Gátat vet az alacsonyan képzett munkaerő beáramlásának az Európai Unióból januárban kilépett Nagy-Britannia. A jövőre hatályba lépő szigorúbb szabályok hírére felszisszent a brit munkaadók egy része, ugyanis vannak olyan vállalatok, amelyeknél nehéz lesz pótolni az olcsón alkalmazható külföldieket.

A szigorítás nem okozhat meglepetést. Boris Johnson kormánya az ígéreteit tartja be a szigorítással, amelyek között a legfontosabb: a 2016-os népszavazási döntés szerint kilépni az unióból. A Brexit sürgetői pedig mindig azzal érveltek, hogy a tagság túlságosan megkönnyítette az alacsony fizetésért is munkát vállaló keletiek beáramlását. 2021 januárjától pontrendszer alapján döntenének majd, beengedik-e a Nagy-Britanniában dolgozni szándékozó külföldieket, akiknek bizonyítaniuk kell, hogy beszélnek angolul, van állásajánlatuk, és be kell számolniuk a képzettségükről, a várható fizetésükről. A szigorúbb szűrés véget vetne a brit gazdaság az olcsó, képzetlen munkaerőtől való függésének, és „lejjebb vinné a bevándorlók teljes számát” – mondta az LBC rádiónak Priti Patel belügyminiszter. A minisztérium honlapján megjelent példák szerint 70 pontot kell elérni a vízumhoz. Tíz pontot ér az angolnyelv-tudás, húsz pontot az érvényes állásajánlat, húszat a 25 600 fontot elérő éves fizetés, és ugyanennyit a posztdoktori képzettség, illetve ha valaki egy hiányszakmában szerez munkát.

Már a múlt hónapban megszellőztették a szigorítás tervét, a kormánytanácsadók akkor úgy becsülték, hogy az EU-ból érkezett munkavállalók 70 százaléka nem felelne meg az új szabályoknak. „A változások sebessége és mértéke jelentős alkalmazkodást követel a cégektől” – idézte tegnap a Bloomberg Adam Marshallt, a Brit Kereskedelmi Kamara főtitkárát. „A vállalatok nagy erőkkel ruháznak be a hazai tehetségekbe, de a kritikus munkaerőhiány még mindig azt jelenti, hogy a cégeknek szükségük lesz a tengerentúli munkásokra minden képzettségi szinten” – mondta a főtitkár. A legsúlyosabban érintett szektor a szociális ellátás, a vendéglátás és az élelmiszer-gazdaság. Az ellenzéki Munkáspárt elutasította a fizetésküszöb bevezetésének tervét, a Liberális Demokraták pártja pedig egyenesen xenofóbnak nevezte.

Megugrott az árindex

Hat hónapos csúcsra szaladt a brit infláció januárban az emelkedő üzemanyagárak miatt, és mert az egy éve bevezetett energiaár-korlátozás alacsony bázist teremtett a rezsiköltségekben. Az éves index 1,8 százalékra szökött fel a decemberi 1,3 százalékról. Ez a legnagyobb havi megugrás, amióta a brit infláció lefelé tart a két évvel ezelőtti, 3 százalék környéki csúcsokról.