Meglódultak az élelmiszerárak a régióban

Az uniós dobogón Románia

Románia tavaly is élen járt a drágulások terén az Európai Unió tagállamai között, de már 2018-ban is vezette a drágulási toplistát. Miközben az EU-ban átlagosan 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, addig Romániában a tavaly novem­berben jegyzett 3,8 százalékról decemberben 4 százalékra nőtt az éves inflációs ráta, hogy aztán idén januárban 3,6 százalékra csökkenjen. A mutató 2019-ben 3,8 százalék volt, miután az élelmiszerek 4,7 százalékkal, a szolgáltatások 3,9 százalékkal, a nem élelmiszerek 3,2 százalékkal drágultak. Mindez jóval meghaladta a nemzeti bank (BNR) 1,5–3,5 százalékos célsávját. Tavaly decemberben a fogyasztói árak 4,04 százalékkal voltak magasabbak, mint 2018 utolsó hónapjában. Főként az élelmiszerek drágultak, 5,08 százalékkal kerültek többe, a szolgáltatások 4,16, a nem élelmiszer jellegű termékek ára 3,3 százalékkal emelkedett.

A román statisztikai hivatal adatai szerint egy év alatt a legnagyobb mértékben a gyümölcsök drágultak, a friss gyümölcs például 18,42 százalékkal. A disznóhús decemberben 11,24 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, a tejtermékek 3,41 százalékkal, a liszt 5,19, a kenyér 3,5, a zöldség 4,61 százalékkal került többe. A krumpli drágult leginkább, az ára egy év alatt 23,61 százalékkal emelkedett. Egyébként a román jegybank legutóbbi jelentésében 4,2-ről 3,8 százalékra csökkentette 2019 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 0,1 százalékponttal, 3 százalékra az idei prognózisát. A BNR szerint jövőre 3,2 százalékos fogyasztói árindex várható Romániában.

Január elsejétől Romániában 150 lejjel, bruttó 2230 lejre (egy lej 70 forint) nőtt a minimálbér, ami nettó 1346 lej (e tekintetben az Európai Unió tagállamai között csak a bolgárt előzi meg a román legkisebb garantált fizetés). A nettó átlagbér ugyanakkor tavaly 15 százalékkal, 3116 lejre emelkedett a 2018-ashoz képest. A legjobban az IT-szektorban dolgozók keresnek Romániában (itt a nettó átlagfizetés 7118 lej), ugyanakkor a közszférában jóval magasabbak a bérek (4000 lej a nettó átlagfizetés), mint a versenyszférában (2700 lej).

Lassan emelkedik a szerb infláció

Szerbiában a 2008-as válság után megugrott az infláció. 2011 áprilisában 14,7 százalékos volt a pénzromlás mértéke éves szinten. Ezt követően azonban – a kormány és a jegybank összehangolt intézkedéseivel – 2013-ra sikerült 2 százalék körülire mérsékelni. Ez úgy sikerült, hogy csökkentették a nyugdíjakat és a béreket a közszférában. A mai napig alacsony,

2 százalék körüli infláció a jellemző Szerbiában. 2018 novemberében rekordalacsonyra mérték, akkor éves szinten 1,9 százalékot tett ki a pénzromlás üteme. A jegybank által meghatározott célsáv 1,5–4,5 százalék.

A szerbiai átlagbér az utóbbi időben jelentősen megnőtt, de az európai és a régiós átlaghoz képest még így is alacsonyak a kézhez kapott összegek, az emberek többnyire úgy érzik, hogy stagnál az életszínvonaluk. A statisztikai hivatal közlése szerint a szerbiai nettó átlagbér 2019 novemberében 56 331 dinár volt, a decemberi adatokat még nem tették közzé. A novemberi bér névlegesen 11,4 százalékkal, reálértéken pedig 9,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a novemberi bruttó átlagbér 77 879 dinár volt, ami 11,3 százalékos nominális és 9,7 százalékos reálnövekedés 2018 novemberéhez képest. A novemberi nettó fizetések mediánja viszont 43 511 dinárt tett ki, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50 százalékának a nettó bére nem haladta meg ezt az összeget.

Az átlagnyugdíj jelenleg a szer­biai átlagfizetés felét sem éri el, mintegy 26 ezer dinár körüli. A majdnem hétmilliós országban 1,7 millió nyugdíjas él. A foglalkoztatottak száma 2,7 millió.

A vásárlóerő enyhén nőtt, az árak összességében nem sokat emelkedtek. A szolgáltatások és azon árucikkek ára, amelyek alapján Szerbiában az inflációt mérik, decemberben a novemberi szinthez képest 0,5 százalékos emelkedést mutat. Ugyanakkor ez az árszint az egy évvel korábbinál 1,9 százalékkal magasabb, tehát decemberben éves szinten 1,9 százalékos inflációról beszélhetünk.

Rég nem látott ütem Szlovákiában

Szlovákiában az idén januárban 3 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ami pontosan megegyezik a tavaly novemberi és decemberi adattal – derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal (SSÚ) legfrissebb felméréséből. Viszonylag erőteljes volt az infláció üteme tavaly is, 2019 utolsó hónapjában 3 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. Ilyen gyors drágulásra legutóbb 2012-ben volt példa az országban. A legnagyobb, 5 százalékos drágulást az élelmiszerek kategóriájában mérték – mondta Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte az élelmiszerek drágulása a világpiaci árak növekedése mellett a cégek bérköltségeinek növekedésével magyarázható, ugyanis látványosan nőtt a minimálbér, valamint a hétvégi és az éjszakai munka bérpótléka is. Idén várhatóan valamelyest mérséklődik a pénzromlás üteme, főleg az élelmiszerek kategóriájában, mivel januártól az eddigi 20 helyett 10 százalékos áfakulcs vonatkozik például a mézre, a burgonyára, a paradicsomra, a hagymára, a káposztára, a karfiolra, az uborkára, a hüvelyesekre, az almára, a körtére, a friss kenyérre és péksüteményekre. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) 2,5 százalékos inflációt vetít előre.

A tavalyi, 8 százalékot közelítő nominális béremelkedés az utóbbi tíz év egyik leggyorsabb ütemének számít. Előzetes becslések szerint az országos átlagbér elérte az 1064 eurót, Pozsony megyében az átlag már az 1400 eurót ostromolja, míg a legszegényebb Eperjes megyében ez a mutató még 900 euró alatt áll. A minimálbér is gyorsan nő, a tavalyi 520 euróról az idén 580 euróra ugrott. Ami a béreket illeti, a jegybank az idén csaknem 6 százalékos nominálbér-emelkedést vetít előre, azaz az átlagbér átlépi az 1100 eurós határt.

Nagy a hasadék az ukrán bérek között

Ukrajnában az éves infláció januárban 3,2 százalékra mérséklődött a tavaly decemberi 4,1 százalékhoz képest, a fogyasztói árak emelkedése januárban 0,2 százalékot tett ki az előző hónaphoz viszonyítva

– közölte az ukrán statisztikai hivatal. Tavaly az éves infláció 4,1 százalékos volt Ukrajnában, ami az elmúlt hat évben a legalacsonyabb. 2018-ban még 9,8 százalékos volt az infláció. Az ukrán jegybank januárban 4,8 százalékosra mérsékelte az idén várható éves infláció mértékét. A 2020-ra elfogadott állami költségvetésben a kormány 5,5 százalékos inflációval számolt.

Bár a javuló számok láttán akár örülhetnének is az Ukrajnában élők, a valóságban azonban erre kevés okuk van. A hétköznapokban ugyanis olyan árakkal találkoznak az élet minden területén, amelyek nem az ottani fizetésekre vannak szabva. A legfontosabb élelmiszerek vagy éppen az üzemanyagok ára már régen utolérte a környező országokét, talán csak az alkohol- és a dohányárak képezik még a kivételt.

A tavaly megválasztott Volodimir Zelenszkij elnöktől sokan azt remélték, hogy jelentősen csökkenti a gáz árát. S bár az egy évvel ezelőtti díjszabáshoz mérten az ötödével csökkent, a szolgáltató külön összeget számol fel a földgáz szállítási költségeiért, ami gyakorlatilag eltünteti a tarifacsökkentést, és fogyasztástól függően száz köbméter ára így 600–700 hrivnya (8000–9300 forint) körül alakul. A villamos energia tarifája évek óta változatlan hrivnyában, ha azonban forintban számolunk, az ukrán fizetőeszköz tavalyi 20 százalék körüli erősödése miatt a tavalyi 10 forintról 13-ra nőtt az ár, de havi 100 kilowatt feletti fogyasztásnál már 22 forintnak megfelelő hrivnyát kell fizetni.

Az idén januártól 550 hrivnyával, bruttó 4723 hrivnyára nőtt a minimálbér, a legkisebb nyugdíj pedig 1630 hrivnya. A minimálbérre bejelentett munkavállaló adómentesen 3800 hrivnyát (47 500 forintot) visz haza havonta. Az átlagbér ennél azért magasabb: országosan bruttó 10 ezer hrivnya (nettó 100 ezer forint), Kárpátalján ennél 20 százalékkal kevesebb, Kijevben viszont akár 50 százalékkal is magasabb lehet az átlagnál.

Januárban

3

százalékos inflációt

mértek Szlovákiában