Zsugorodik az olasz ipar, inog a kormány

A római koalíció a szétesésével fenyegető kátyúkat kerülgeti. Eközben az olasz gazdaságot recesszió fenyegeti, ami különösen rossz hír egy olyan országban, ahol az államadósság egyharmadával meghaladja a teljes éves nemzeti összterméket, és a költségvetési hiány lefaragása nagy politikai ellenállásba ütközne.

A 2018 közepe óta hatalmon lévő Giuseppe Conte megőrizte miniszterelnöki posztját első koalíciójának összeomlása után, de alig öt hónapja kormányzó második kabinetje folyamatosan a szakadék szélén manőverezik. Alighogy megúszták a januári tartományi választásokat – amelyek akár kormányt is buktathattak volna, ha Matteo Salvini jobboldali Ligája megszerzi a hagyományosan „vörös” Emilia-Romagna irányítását –, az igazságügy több éve botránykőt jelentő átalakítása csaknem szakadást idézett elő a többpárti koalícióban. A két nagy kormánypárt – a baloldali populista Öt Csillag és a demokraták – fellazítottak volna egy korábban bevezetett szabályt a bírósági tárgyalások hosszának korlátozására. Az egyik kisebbik kormánypárt, az Italia Viva élén álló Matteo Renzi volt miniszterelnök azonban ellenezte ezt a lépést. Tegnap még azt is kilátásba helyezte, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez az igazságügy-miniszter ellen. Ezt a lépést – amely a koalíció azonnali végét jelenthetné – sikerülhet elhárítani, de a vita ezzel nem ér véget, ráadásul nem is ez az egyetlen ügy, amelyben a törékeny szövetség tagjai nem értenek egyet.

Az olasz kormány számára mostanában kevés belpolitikai vihar érkezik jókor. Az e heti csörte például pont egy borzasztóan gyenge adatsor után történt, amely megerősítette, hogy a kormánynak a gazdaságra kellene koncentrálnia. Az olasz ipari termelés decemberben éves szinten 4,3 százalékkal esett vissza, ami az utóbbi hat év egyik legrosszabb adata. Az utóbbi hónapok megrendelései mintha már javulást mutattak volna, de ha a kínai koronavírus okozta globális problémák visszavetették ezt a trendet, nem kizárt, hogy az olasz gazdaság recesszióba csúszott. A múlt év utolsó negyedében már 0,3 százalékkal zsugorodott a GDP az előző három hónaphoz képest. „Az olasz gazdasági növekedésre 0,2 százalékot írunk be ceruzával 2020-ra, lefelé mutató kockázatokkal” – írta Paolo Pizzoli, az ING szenior közgazdásza. „Habár (a koronavírus) legnyilvánvalóbban a fogyasztást és a turizmust érinti, anekdotikus bizonyítékok alapján növekszik a kockázata annak, hogy a nemzetközi ellátóláncok fennakadásain keresztül hamarosan az ipar is fertőzötté válik” – írta.

Kérdéses, mit tehet a lassulás ellen a kormány. A kiadások növelése a magas adósság miatt keltene aggodalmakat, és amikor Conte előző kormánya – amelynek egyik fő ereje Salvini Ligája volt – ezzel próbálkozott tavaly, dörgedelmeket vont magára Brüsszelből. Akármit is tervez a mostani koalíció, nehéz lesz összezárni a sorokat. Közös az igyekezet, hogy Salvinit felelősségre vonják, amiért júliusban belügyminiszterként nem engedett kikötni Szicíliában egy 131 migránst szállító őrhajót. Más ügyekben azonban civakodnak a szövetségesek. Ilyen a Benetton család irányítása alatt álló Atlantia csoportról folyó vita. Az Öt Csillag mindenképpen visszavenné a koncessziót a 3000 kilométernyi utat üzemeltető Atlantiától, miután 2018-ban Genovában 43 ember halt meg, amikor összeomlott egy autópályahíd – ehhez a Demokrata Párt támogatását is megkaphatják –, Renzi pártja azonban ellenzi a lépést.