Lépett a brit jegybank és a kormány is

Követte a Fedet a brit jegybank: tegnap reggel soron kívül 50 bázisponttal 0,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A Bank of England közleménye szerint a lazítás segíti a versenyszektort, javítja a fogyasztói bizalmat, támogatja a cégek egészséges cash flow-ját és csökkenti a finanszírozás költségeit. Ugyan az ülés váratlan volt, a piac már beárazott a március végi ülésre egy 25 bázispontos vágást, így nem volt óriási a meglepetés.

A jegybank nem állt meg itt: két kényszerintézkedést is bejelentett. Egyrészt a bankok anticiklikus tőkepufferét nulla százalékra eresztette: ezzel több milliárd fontnyi forrást hagy a hitelintézeteknél, hogy azt a hitelezésre fordíthassák. Másrészt finanszírozási programot indított a kkv-szektornak: a kereskedelmi bankok közvetlenül a jegybanktól kapnak alapkamaton célzott forrást, amit a kkv-k finanszírozására kell fordítani, hogy a kamatcsökkentés mihamarabb érződjön a reálgazdaságban. A két intézkedés célja, hogy az átmeneti likviditászavarba kerülő cégek és háztartások pénzügyi terhein könnyítsen. A program mindkét intézkedése nyílt végű: addig tart, amíg a járványból eredő kockázatok nem csökkennek érdemben.

A lazítás és az intézkedések fogadtatása kiváló volt. A font elsőre még kilengett a hírre: a vágás után közvetlenül gyengült a dollárral és az euróval szemben is, majd szép csendben erősödni kezdett. A börzék felpattantak, különösen a bankszektor lelkendezett, az angol bankindex 2,5 százalékos pluszban is volt délelőtt. A tízéves hozam is 4 bázispontot ugrott, elmozdult

9 bázispontos, történelmi mélypontjáról. A legnagyobb angol bank, a Lloyds kommentárjában már üdvözölte is a lépést: döntő fontosságúnak nevezte, és ígéretet tett, hogy az 50 bázispontos csökkentést április 1-jei határidővel átvezeti a jelzáloghitelekbe.

A monetáris támogatást fiskális is kíséri: tegnap adta át Rishi Sunak pénzügyminiszter a 2020–21-es fiskális időszakra vonatkozó költségvetési tervezetet a parlamentnek. A főszámokból jól látszik: a kormány sokkal többet akar költeni, a döntésben az európai feldolgozóipari recesszió és a járvány okozta félelmek is szerepet játszhatnak. A tárgyidőszakra vonatkozó költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékára nő majd a mostani 2,1 százalékról. A járványtól független többletkiadások nagyját egy 600 milliárd fontos infrastrukturális program teszi ki: út- és vasúthálózatok felújítása, kutatás-fejlesztés és digitális ösztönzés is szerepel a tervek között.

Ugyan a Boris Johnson élénkítő elképzeléseit tartalmazó büdzsétervezet is fontos volt tegnap, a piac figyelmét a tárcavezető által bejelentett, 30 milliárd fontos mentő- és ösztönzőcsomag kötötte le. Az összegből ötmilliárd fontot a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kap szabad felhasználásra. A kormány vállalja továbbá, hogy kétmillió, 250-nél kevesebb embert foglalkoztató cég helyett legalább 14 munkanapig fizetik a táppénzt, továbbá önkéntesen karanténba vonuló emberek ellátására is jut a pénzből.

A lépések növelik a nyomást az Európai Központi Bankon és az euróövezet tagállamain is. Az EKB ma délután tartja kamatdöntő ülését, a piac pont azt várja tőle, amit a britek megtettek: a monetáris kondíciók lazítását, és célzott pénzügyi programot az ellátási láncok zavara miatt csődközelbe sodródó vállalkozásoknak. A tagállami kormányoktól pedig a közvélemény többletkiadások vállalását várja. Tegnap Christine Lagarde EKB-elnök a tagállami vezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen hangsúlyozta a költségvetési támogatás fontosságát. „Vagy most a zsebükbe nyúlnak, vagy később jóval magasabb árat fizetnek a passzivitásért, máskülönben az eurózóna államai a 2008-ashoz hasonló válsággal nézhetnek szembe.”