Nagymértékben enyhülhet az inflációs nyomás
A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a februári inflációs adatokat. A januári adat jókora meglepetést okozott, mivel 4,7 százalékos értéke érdemben meghaladta az elemzők várakozásait. Az infláció megugrása mögött azonban több egyedi hatás is állt, amelyek februárban már nem lesznek jellemzők. Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának stratégája szerint 4,1 százalékra lassulhatott a pénzromlási ütem februárban. Emögött elsősorban az üzemanyagok árának alakulása és bázishatások húzódhatnak meg. Tavaly februárban ugyanis jócskán megugrott a szezonális élelmiszerek ára, ennek hatása most kiesik a bázisból, mivel nem volt tapasztalható a tavalyihoz hasonló áremelkedés ebben a termékkörben. Márciusban az infláció visszatérhet a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávjába. Az elemző úgy látja, hogy a koronavírus-járvány rövid távon inkább dezinflációs hatású lesz, mivel a leginkább érintett szektorokban az áremelések helyett árengedményekre kényszerülhetnek majd a vállalatok. Ezenkívül az olajárak a piacon lévő hatalmas túlkínálat miatt erős esésben vannak, ami nagyon gyorsan begyűrűzik a hazai üzemanyagárakba. Csak a múlt héten csaknem húszforintos árcsökkentés volt a benzinkutaknál, és a helyzet az OPEC és Oroszország között a további termeléscsökkentés kérdésében a pénteki bécsi csúcson felszínre tört konfliktus miatt csak romolhat – természetesen a termelők, és nem a további árcsökkenésekben bízó fogyasztók szemszögéből.
A koronavírus megjelenése előtt sokáig úgy tűnt, hogy a lassú növekedés és az alacsony inflációs várakozások ellenére az Európai Központi Bank (EKB) az első fél évben nem változtat ultralaza monetáris politikáján, mivel a Nemzetközi Valutaalap éléről érkezett Christine Lagarde időt kért, hogy felülvizsgálhassa az EKB eszköztárát annak meghatározására, melyek lehetnek a rendelkezésére álló leghatékonyabban bevethető gazdaságösztönző fegyverek a jövőben. Az elmúlt hónapban azonban nagyot fordult a világ. Több világszervezet, az érintett országok és jegybankjaik is a koronavírus okozta negatív gazdasági hatásokra hívták fel a figyelmet. Ráadásul a világ vezető jegybankjai már a lazítás útjára léptek. Az amerikai Fed váratlanul 50 bázisponttal csökkentette a kamatokat, amit már a kanadai jegybank is követett. A japán jegybank a vállalkozásoknak nyújtandó speciális hitelkeret újraindításán gondolkozik, míg a kínai jegybank több eszközt is bevetett a gazdasági károk enyhítésére. Ugyan egyelőre még nincs konszenzus a kamatok csökkentéséről, de nem lehet elvetni annak a lehetőségét sem, hogy az EKB a többi jegybankhoz hasonlóan tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat. Ebben az esetben első lépésként a betéti kamatok kismértékű csökkentése jöhet szóba, és a kötvényvásárlások havi volumenének későbbi növelése sem elképzelhetetlen – értékeli a helyzetet Módos Dániel OTP-stratéga.
Egyfelől fontos látni, hogy az EKB eddig is ultralaza monetáris politikát folytatott, ezért a mozgástere igencsak korlátozott. Másfelől pedig a koronavírus egyszerre jelent keresleti és kínálati sokkot az euróövezet számára, ez ellen a monetáris politika nem annyira hatásos. Ezért az euróövezet esetében a monetáris lazítás helyett a széles körű fiskális lazítás lehetne a megoldás – teszi hozzá Módos.
