Több irányból kapott támaszt a forint
Kezd visszatérni a kockázatkeresés a világ pénz- és tőkepiacaira: a kommentárok szerint a kereskedők egyértelműen a járvány lassulására spekulálnak. Az európai részvényindexek emelkedése után a tengerentúli piacok is folytatták a ralit. A dollár gyengülése mellett a kockázatosabb eszközök szerte a világon drágultak, akár államkötvényről, mint a tízéves olasz papír, akár a fejlődő piaci devizákról – mint a török líra vagy az orosz rubel – volt szó.
A kockázatkeresés régiónkat is érintette: a zloty mérsékelten, 0,4 százalékkal erősödött az euróval szemben, a cseh korona viszont száguldott, délutánra már 1,5 százalékot vert a közös devizára. A forint is megtáltosodott, visszaerősödött a 358-as szint alá, már több mint 3,5 százalékkal távolodott el történelmi mélypontjától. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint az erősödésben a nemzetközi hangulat fontos szerepet játszik, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi monetáris intézkedései is erős lökést adnak az árfolyamnak. A jegybank más lépések mellett tegnap az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 1,85 százalékra emelte, és szimmetrikussá tette a kamatfolyosót.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája lapunknak kiemelte: a forint az elmúlt hetekben alulteljesített a régióban, ez indokolja az erős korrekciót. „Kamatszintekben már nem különbözünk nagyon a régiós társaktól, indokolatlan volt, hogy korábban annyira megrángatták a forintot.” A szakember hangsúlyozta, hogy a reálgazdasági szereplők nagy része most hiányzik a forintpiacról, így kisebb a likviditás, markánsabbak az árfolyammozgások. „Az exportőrök és importőrök hiánya miatt felértékelődik a spekulatív tőke szerepe. Ugyanakkor a szigorítás miatt nőtt a hazai deviza reálkamata, ráadásul rendkívül volatilis is a jegyzés, így a forint egyre kevésbé vonzó carry trade devizaként.”
James Nixon, az Oxford Economics vezető európai közgazdásza hasonlóan látja. A Világgazdaság kérdésére közölte: az árfolyam korábbi kilengése kevéssé a spekulatív tőke, sokkal inkább a meredeken emelkedő nemzetközi kockázatkerülés következménye volt. „A régiós devizák mind gyengültek az elmúlt hetekben, a forint árfolyamán meglátszott a kormányzati válságkezelés bejelentésének relatíve kései időpontja.” A szakértő szerint
a jegybanki szigorítás vette elejét a további gyengülésnek.
A Deutsche Bank stratégája, Hans-Christian Wietoska emlékeztetett: a kereskedők stresszhelyzetben szeretnek válogatni a régiós eszközök között, a nagyobb likviditás és a kisebb volatilitás miatt a zlotyt és a koronát preferálják a lejjel és a forinttal szemben. A korábbi, régiós párokénál kissé nagyobb gyengülés mögött pedig az is meghúzódhat, hogy a piac megijedt attól, hogy ki fogja finanszírozni a térségbeli országokénál nagyobb horderejű fiskális és monetáris ösztönzést. Wietoska szerint mindenesetre valószínű, hogy az MNB már kint van a devizapiacon és védelmet nyújt az árfolyamnak.
A Goldman Sachs elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a forint lehet a „kanári a szénbányában”, azaz a jelzés a fejlődő piaci devizák közt: az MNB szigorítása akár trendfordulót is jelenthet a globális lazító hullám közepette. A bankház szerint az erős kereskedői nyomás rávilágított a magas külső adóssággal terhelt devizák értékeltsége közti eltérésekre. Azok a fizetőeszközök is erős nyomás alá kerültek, amelyeknek a reálkamata a korábbi monetáris lazítás miatt feltűnően alacsonnyá vált. A hazai jegybank szigorítása a szakértő véleménye szerint kiindulópont lehet a többi, hasonló helyzetben lévő központi banknak a szigorításra. Hozzátették azonban, hogy azokban az országokban, ahol a deviza korábban túlértékelt volt, nem valószínű, hogy a kamatemelés a megfelelő út.
Az MNB bejelentése után
356,6
forinton is járt az euró árfolyama
