A régiónk munkapiaca viszonylag ellenálló
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTömegével özönlöttek vissza Közép-Európába a munkavállalók, miután a koronavírus miatt nyugaton sorban álltak le az üzemek és a szolgáltatók. Súlyos aggodalmakat keltett, hogy ez a régiónkban is nekilódíthatja a járványt, és a nyugaton látottnál is nagyobb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyik sem történt meg. A járványban elhunytak száma sokkal alacsonyabb, mint az EU nyugati és déli részén, és a fertőzöttek száma a régiónkban összesen is jóval kevesebb, mint egy-egy nagy uniós tagállamban. Az EU átlagánál még Romániában is kedvezőbbek a munkanélküliség trendjei, ahova a járvány kezdete óta 1,3 millió ember özönlött vissza, tovább terhelve a régió többi országánál sokkal rosszabb helyzetben lévő állami költségvetést. A románok szerint legalább egyharmaduk aktívan munkát keres, és fontos szerepet vállalhat a mezőgazdaságban és az ipari termelésben.
Sérülékenységet okozó tényezők a korábban kielégíthetetlen munkaerőéhséggel küszködő Közép-
Európában is bőven vannak. A Scope Ratings hitelminősítő régiós áttekintése szerint például Lengyelország munkapiaci kitettsége azért nagy, mert magas az ideiglenesen alkalmazásban állók és az önfoglalkoztatók aránya. Magyarország a globális értékláncoknak erősen kitett, és ugyanezt a sérülékenységet Csehországgal kapcsolatban is emlegetik az elemzők. Világos, hogy a régió munkaerőpiacai erősen függnek attól, milyen gyorsan tér magához a nyugat-európai termelés. A közép-európai gazdaságok azonban várhatóan kevésbé sínylik meg a válságot, mint a nyugati partnerek, és sokkal jobb állapotban vannak, mint egy évtizede, a globális pénzügyi válság éveiben. „A jóléti veszteség, amelyet most várunk, a közép- és délkelet-európai régióban biztosan drámai, de nem egyedülálló a történelemben, és emiatt kevésbé egzisztenciális, mint Nyugat-Európában – írta elemzésében a Raiffeisen. – Úgy gondoljuk, ez az üzenet akkor is áll, ha még lejjebb kell vinni a GDP-előrejelzéseket.” Európa-szerte és Közép-Európában is hatalmas terheket ró az állami költségvetésekre, hogy az alkalmazottak megtartásában segítséget nyújtanak a nehéz helyzetbe került vállalatoknak. Ezen a fronton is óriási a nyomás a kormányokon a gazdaságot gátló korlátozások feloldására. Jelzi ezt, hogy a világszerte mintaként emlegetett német Kurzarbeit program fenntarthatósága miatt is szaporodnak az aggodalmak. Mintegy 370 ezer cég vette igénybe a támogatást, és a német munkaerő negyedét érinti. Az Ifo kutatóintézet szerint ennek ellenére az autóipari cégek 39, a hotelek 50 és az éttermek 58 százaléka már áprilisban is bocsátott el embereket. A programban részt vevők egyre nagyobb támogatást várnak el. Az elemzők félelme az, hogy a fizetéskiegészítések életképtelen cégek tömegének adnak vérátömlesztést, és emiatt elmaradnak a létfontosságú strukturális átalakítások.
