Brüsszel megtámogatná a déli államokat
Európa pillanata jött el – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amikor bejelentette a várakozásokat meghaladó méretű új válságkezelő csomagot, amelynek nagy újdonsága, hogy – 250 milliárd eurónyi, kedvező feltételek mellett nyújtott hitelen felül – 500 milliárd euró, közös adósságvállalásból finanszírozandó támogatást tartalmaz. A hatalmas, vissza nem térítendő összeg arra a közös francia–német javaslatra hajaz, amelyet a „takarékos négyek” – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – a közös hitelfelvétellel együtt elutasítottak. Ezért kérdéses, hogy a bizottságnak sikerül-e áthidalnia a szakadékot az elegendő európai segítséget hiányoló déliek és az adófizetőiket féltő északiak álláspontja között. Az európai szolidaritás demonstrálására hivatott terv az EU-vezetők június 18–19-i megbeszéléseinek már a témája lesz, de a kompromisszumhoz több csúcstalálkozóra lehet szükség – írták az ING elemzői.
Az eurózóna gazdaságában nagy a baj – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. Bár a tagállamok sorban oldják fel a járvány miatt márciusban bevezetett szigorú korlátozásokat, a GDP visszaesése a pesszimista várakozásokat közelítheti. Az idei veszteség valahol a korábbi 8 százalékos alap-előrejelzés és a pesszimista verzió, a 12 százalék között lehet majd – mondta. Az unió nagy gazdaságai közül a legnagyobb csapást Spanyolország és az eladósodott Olaszország szenvedheti el, akik erőteljesen tiltakoztak az ellen, hogy hitelként, és ne támogatásként kapják az uniós segítséget. Az EU Új generáció névre keresztelt 750 milliárd eurós csomagjából ez a két ország összesen 313 milliárd eurót kapna. Ennek a Bloomberg adatai szerint több mint a fele lenne a támogatás, 39 milliárd eurót kapna Franciaország, 38 milliárdot Lengyelország és 29 milliárdot Németország is. Mindezek az államok és az ugyancsak a támogatandók közé került Görögország üdvözölték a bizottság javaslatát, a hollandoktól érkező első reakció azonban a fanyalgás volt. „Az álláspontok távol vannak egymástól, és ez konszenzusos döntés, vagyis a tárgyalásokhoz időre lesz szükség – idézett a Reuters egy meg nem nevezett holland diplomatát. – Nehéz elképzelni, hogy ez a javaslat lesz a tárgyalások végállapota.”
Magyarország 15 milliárd euróhoz juthat, amelyből 8,1 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi a hitel. Ha sikerül megállapodni, a pénzcsapok szeptemberben nyílnának meg, és a jövő évtől pöröghetne fel a válságkezelést segítő összegek kiosztása. A 2021–27-es költségvetésben 1100 milliárd eurót szeretne erre a célra elkülöníteni Brüsszel, és erre jönne még a 750 milliárdos összeg. A tervet azonban mind a 27 tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A megnövekedett kiadások fedezésére a bizottság egyebek közt új adókat is tervez, például a műanyagokra és a digitális szolgáltatásokra, valamint vámokat vetnének ki a magas szén-dioxid-kibocsátású országok áruira. Bár a tervek minden bizonnyal óriási vitához fognak vezetni, az európai piacok ralival reagáltak a bejelentésekre. Az euró csaknem két hónapos csúcsra ugrott a dollár ellenében, a déli tagállamokban estek az államkötvényhozamok.
