Az új koronavírus az államkötvények piacán is rendkívüli helyzetet teremtett. A válság megdöbbentő sebességgel robbant be, és nagyon gyors válaszokra késztette a döntéshozókat szerte a világon. A kínálat az állampapírpiacon ebben helyzetben igen gyorsan megemelkedik, hiszen a segélyprogramok és a kieső adóbevételek miatt az államoknak pénzre van szükségük. Gyorsan, sok pénzre. Számításaink szerint régiónkban az idén a költségvetési hiányok a tavalyihoz képest átlagosan körülbelül a 6 százalékával fognak romlani, mindez pedig az év elején feltételezett szinthez képest durván 70-80 milliárd euróval dobja meg az államok finanszírozási igényét.
Márciusban még nagy volt a fejvakarás, hogy ki lesz képes mindezt finanszírozni, ki fog ennyi kötvényt megvenni. Különösen a régióban volt éles a kérdés, hiszen például az Egyesült Államokban vagy az euróövezetben a központi bankok könnyebben nyúlhatnak a mennyiségi lazítás eszközéhez. Azonban a helyzet súlyossága azt diktálta, hogy a régióban is hasonló lépéseket tegyenek a jegybankok, legalábbis a többségük. Az elmúlt két hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek az erőfeszítések kifejezetten hatásosak. Tehát a fejlődő piacokon belül a régiós országok külön kasztot képeznek, hiszen a legtöbbjük képes olyan vagy hasonló fegyvereket bevetni, mint amilyenekre korábban csak a nagy, fejlett jegybankok mertek vállalkozni.
Külön úton járnak a csehek
Lengyelország lépett fel eddig a leghatározottabban, hiszen a jegybank már több mint 50 milliárd zloty értékben vásárolt állampapírokat, és további, közel 22 milliárd zloty értékben a fejlesztési bank és a PFR fejlesztési alap kötvényeiből is vásárolt. Ez összesen mintegy kétszeresen haladja meg idén a szokásos aukciókon kibocsátott állampapírok mennyiségét. A magyar jegybank más módszert választott, amely végül is elég erősnek bizonyult: három- és ötéves fedezett hitelét a bankok nagymértékben veszik igénybe, amivel ráadásul az elsődleges piacon tudja az MNB indirekt módon javítani a keresletet, nemcsak a másodpiacon. Később az MNB is nekilátott a másodpiaci vásárlásoknak, összesen most már 100 milliárd forint feletti értékben vett államkötvényeket. A horvát jegybank is vásárolt közel 15 milliárd kunányi állampapírt az idén. A román jegybank is beavatkozik a másodpiacon, azonban ennek mértékét az NBR nem közli.
Nem mindenhol volt azonban szükség a régióban jegybanki állampapír-vásárlásra, enélkül is sikerült a megemelkedett kötvénykibocsátást abszolválni. Ilyen hely Csehország: a jegybank jelentős kamatcsökkentést hajtott végre, a csökkenő kamatvárakozásokra pedig a befektetők nagymértékű állampapír-vásárlással reagáltak. Ennek következtében annyira jól sikerültek a cseh állampapír-aukciók, hogy a legutóbbi alkalommal a pénzügyminisztérium már elutasította a kereslet négyötödét. A cseh kormány csak az idén már majdnem 500 milliárd koronányi egyéves vagy hosszabb állampapírt értékesített a Bloomberg szerint, ami több mint a GDP 8 százaléka. Persze ebben segített az is, hogy a jegybank azért belengette a mennyiségi lazítást, de tény: eddig nem élt vele.
Kérdőjelek Romániában
A hatalmas kibocsátás persze nagy nyomást helyez a saját fizetőeszközben denominált állampapírok piacára, amit devizakötvények kibocsátásával lehet tehermentesíteni. Néhány hétig azonban ez lehetetlen küldetésnek tűnt. A nemzetközi kötvénypiacok a válság hatására kiszáradtak, a hozamok felszaladtak: a régiós országok nemzetközi eurókötvényeinek hozamfelára az év eleje óta jelentősen emelkedett. Hét-tíz éves lejáratú papíroknál a felár emelkedése mintegy 80–190 bázispontos volt az idén. A pánik első heteit követően azonban megtört a jég, és ugyan nem túl olcsón, de azóta Magyarország, Szerbia és Szlovákia is tudott eurós devizakötvényt értékesíteni. Valamelyest segített az Európai Uniótól gyorsan érkező pénz is. Bár ez nem valódi új forrás az eredeti tervekhez képest, de a március–áprilisban érkező pénz így is a GDP 0,2-0,5 százalékával növelte a régiós országok devizatartalékait. A nemzetközi kötvények szempontjából leginkább Romániában látszódnak gondok. Bár a válság előtt még sikerült eurókötvényt eladni, az idén további értékesítésre lenne szükség. A román helyzetet nagyban nehezíti a politikai bizonytalanság, a ragaszkodás a devizaárfolyam stabilitásához és a szeptemberre beígért hatalmas, 40 százalékos
Van egy olyan szegmens a fentiek mellett, amely különösen Magyarországon vált rendkívül fontossá az utóbbi években, ez pedig a lakossági piac. Tavaly az ötéves szuperpapír megkezdett értékesítése a március–áprilisi jelentősebb csökkenés után az elmúlt hetekben újra növekedésnek indult. Az esésben a víruspánik mellett szerepe lehetett annak is, hogy az januárra jelentősen a jegybanki cél fölé emelkedett, ami csökkentette a fix hozamú értékpapír vonzerejét. Az infláció a válság hatására azonban meredek csökkenésnek indult, ezért a MÁP Plusz vonzereje ismét nőhetett. Az elmúlt három hét értékesítési átlaga ugyanis 40 milliárd forint fölé nőtt az ÁKK adatai szerint, míg április első felében ez 20–30 milliárd forint körül mozgott. Az idén várható jelentős és a emelkedése miatt azonban nem valószínű, hogy a korábban látott értékesítési volumen gyorsan visszatér Magyarországon a lakossági piacon. A már említett jegybanki programok és a devizakötvény-kibocsátás azonban egyelőre fedezni látszik a csökkentett lakossági terveket is.
Érdekesség, hogy Románia és különösen Lengyelország is egyre erősebben támaszkodik a lakossági piacra. A lengyelek az idén eddig 12,5 milliárd zloty lakossági papírt értékesítettek, ráadásul ebből több mint ötmilliárdot csak áprilisban, tehát nőni tudott a lakossági kibocsátás is. A lengyel esetben, hasonlóan a csehekhez, segíthetett, hogy a jegybank kamatot csökkentett, így ugyanis a visszaeső betéti kamatok mellett vonzóbbá váltak a lakossági papírok kamatai. A románok eközben az idén 6 milliárd lejt terveznek a lakossági piacon értékesíteni.
Résen vannak a hitelminősítők
Mindez azt jelentené, hogy a régió kipipálta a házi feladatot? Az mindenképpen biztató, hogy eddig talán a vártnál könnyebben sikerült forrást találniuk a kormányoknak, és működnek a jegybanki intézkedések. Korai lenne azonban még hátradőlni. Figyelmeztető jel, hogy több ország kilátását (magyarokét, románokét, horvátokét) rontották nemrég a hitelminősítők, Szlovákiát pedig egyenesen leminősítették. A legnehezebb helyzetben ebből a szempontból megint csak Románia van, ahol a besorolás mindhárom nagy hitelminősítőnél csupán egy fokozattal van a bóvlikategória felett, ráadásul mindháromnál negatív kilátással. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt hetek alapvetően jó piaci hangulatban teltek. Azonban továbbra is nagy a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy milyen mélységű, milyen hosszúságú lesz a válság, és ha lesznek, milyen súlyosak lesznek a vírusjárvány újabb hullámai.
A piaci hangulat esetleges változásával a kötvénypiacokon is újra megjelenhet a nyomás, azonban az mindenképpen előnyös, hogy a jegybankoknak már nem kell a nulláról felépíteniük az eszközöket, azok már most is nagyrészt működésben vannak. Ha lesznek újabb piaci ingadozások, akkor azok inkább a régió devizapiacain érződhetnek először, hiszen a jegybanki állampapír-vásárlások alapvetően növelik a likviditást. Ebből a szempontból Magyarország a régióban kivételnek tűnik: április elejétől az MNB fordulatot hajtott végre, a likviditás rövid oldali kiszívásával erősíteni kezdte a forintot. Mivel az egyhetes betét kamatszintje akár a kamatfolyosó tetejéig, 1,85 százalékig emelhető, ezért az MNB tud reagálni a forint esetleges gyengülésére. A cseheknél, lengyeleknél ehhez kamatemelésre vagy új eszköz bevezetésére lenne szükség, miközben (különösen a cseheknél) inkább további lazítást, akár nem konvencionális lépéseket is elképzelhetőnek tart a piac. Ez pedig sérülékennyé teheti a devizákat.
A szerző az Erste Bank Hungary Zrt. kelet- és közép-európai régiójának deviza- és kamatstratégája
