A koronavírus-járvány globálissá szélesedése óta nem szült akkora vitát a korlátozó intézkedések szükséges mértéke, mint a napokban. Az európai kormányok akkor még vonakodtak bevezetni a gazdaságot keményen sújtó korlátozásokat, most a kivezetésük veszélyeiről folyik parázs vita. Miután bebizonyosodott, hogy két-három hónap járványszigor a világháború óta a legnagyobb recessziót idézi elő sok gazdaságban, az elmúlt hónapban – a fertőzés új esetszámainak csökkenésével – az Atlanti-óceán mindkét oldalán megkezdték a szigor oldását. Az Egyesült Államokban azonban a múlt hétre arcot öltött a járvány második hullámának rémképe. Nem zárhatjuk le még egyszer a gazdaságot – mondta ennek ellenére a CNBC-nek Steven Mnuchin pénzügyminiszter. „Azt hiszem, megtanultuk, hogy a zárással még több bajt okozunk” – fűzte hozzá.
A korlátozások feloldása azonban nem szövetségi jogkör az Egyesült Államokban – ahogy a bevezetésük sem volt az –, a tagállamok döntenek róla. Az elmúlt hetekben az elnöki akarattal egyezően az államok sorban oldották fel a szigort. De a múlt héten ismét felgyorsult a járvány terjedése egyebek között olyan nagy államokban, mint Florida, Kalifornia és Texas, ahol korábban kezdték el a korlátozások megszüntetését, mint másutt. Félő, hogy a júniusi tüntetések is hozzáadhatnak a fertőzés terjedéséhez, ráadásul még csak ezután pörög fel a választási kampány, amikor tömeggyűléseket szoktak rendezni az amerikai államokban. Nem térhetünk vissza a korábbi szokásainkhoz – figyelmeztetett Robert Redfield, a járványvédelmi központ igazgatója. „Ha az esetszámok drámaian felszöknek, szélesebb körű, a márciusihoz hasonló korlátozásokra lehet szükség.” Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy az új járványgócok könnyen ellenőrzés alatt tarthatók.
Gazdaság vagy járványvédelem: ez a dilemma nemcsak az USA-ban merül fel – ahol az állam és a jegybank masszív pénzügyi pajzsot tart a cégek és az állampolgárok elé –, hanem a világ sokkal szegényebb tájain is. Brazíliában és Indiában még a járvány első hulláma sem ért véget, sőt tömegesen terjed a kór, ennek ellenére a fejlett országokhoz hasonlóan elkezdték a korlátozások feloldását. Kína ellenben, ahol már március óta folyik a lazítás, a hét végén a korábban jól bevált drákói módszerekhez folyamodott, és lezárta a főváros, Peking egyes részeit, miután új fertőzésgócot fedeztek fel.
A járványfélelmek újra ránehezedtek a világ pénzügyi piacaira, és kérdéses, hogy a kereskedők ezen a héten elhessegetik-e az aggodalmakat. Pénteken az amerikai részvényindexek emelkedtek, mert a korábbi napok zuhanása után a befektetők belevásároltak az olcsóbbá vált papírokba, de még így is március közepe óta a legrosszabb hetét zárta a piac. „A kiújult járványfélelmek alkalmat adtak a profitrealizálásra többhétnyi emelkedés után – írták az ING elemzői, Francesco Pesole és Petr Krpata –, de úgy sejtjük, a kockázatos eszközök megint ellenállónak bizonyulnak, a Federal Reserve pénznyomdájára és a világgazdaság újraindulására számítva.”
A Saxo Bank vezető makrogazdasági elemzője, Christopher Dembik szerint továbbra is marad a kockázatkerülés a piacokon. „A gazdasági modellek képtelenek integrálni a pandémiatényezőt és a vele járó masszív gazdasági hatásokat” – írta.
