Egyre nagyobb dilemmát okoz az Egyesült Államokban, hogy folytassák-e a járványkorlátozások enyhítését, vagy szigorítsanak újra: a szerda volt az ötödik egymás utáni nap, amikor rekordszámú beteget jelentettek. Globálisan itt a legnagyobb az esetek száma, ami szigort követelne, de a gazdaság újraéledése elakadni látszik. Akármilyen stratégiát választanak a tagállamok, egyre biztosabb, hogy az eddigi óriási költségvetési és jegybanki ösztönzés nem lesz elegendő, és újabb intézkedéseket kell hozni.
Donald Trump elnök a nyitás mellett van, olyannyira, hogy a szövetségi finanszírozás csökkentésével fenyegetett, amennyiben az iskolák nem nyitnak ki újra. Ez kritikus kérdés – mondta az atlantai Federal Reserve elnöke, Raphael Bostic –, mert a bezárt iskolák rengeteg embert hátráltatnak a munkában. A jegybankár figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint mintha elakadt volna a gazdaság kilábalása. A teljes lezárás, ami a járvány korai szakaszát jellemezte, várhatóan nem tér vissza, a jegybanknak és a kormányzatnak meg kell fontolnia a további gazdaságösztönző lépéseket – mondta újságíróknak Bostic. James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke többször is óvott a zárlatintézkedések meghosszabbításától, ami szerinte depresszióba küldené az amerikai gazdaságot.
Kormányzati oldalról – az elnök közlése szerint – az amerikai háztartások a korábban kiosztott 270 milliárd dollár után egy második körben újabb támogatást kapnának. Bostic a kisvállalkozások kisegítését is sürgette, amelyek kimaradtak a korábbi intézkedésekből. A piacok biztosak benne, hogy ha szükséges, az adminisztráció és a Fed is újra a gazdaság segítségére siet. Ehhez lökést adhat a jövő héten induló amerikai vállalati jelentési szezon, az elemzők borzasztó eredményeket várnak. A Refinitiv adatai szerint az S&P 500 indexben szereplő cégek nyeresége éves alapon 43,9 százalékkal zuhanhatott a második negyedévben: ekkora esés csak egyszer volt 1968 óta, 12 esztendeje. A Wall Street indexe ennek ellenére 40 százalékkal a márciusi mélypont felett áll, és a profit-előrejelzések emelkedhetnek, ha új gazdaságösztönző intézkedések érkeznek. A járvány gyors terjedése ugyanakkor rövid távon jókora rizikó a részvényárakra – írták jegyzetükben a Raiffeisen elemzői. „Aggodalmat keltenek a túl laza ellenintézkedések – a dinamika és az esetszám növekszik, és velük együtt a félelem is, hogy másodszor is leállítják a gazdaságot” – tették hozzá.
A tegnap közzétett munkanélküliségi adatok nem fokozták az aggodalmakat a gazdaság állapotát illetően, de nem is voltak megnyugtatók. A július 4-ével záruló héten az amerikaiak 1,31 millió munkanélküli-kérelmet nyújtottak be, valamivel kevesebbet az elemzői várakozásnál. Ez azt is jelenti, hogy valamelyest tovább lassult a heti növekedési ütem, de még mindig magas. A tartós kérelmek száma június utolsó teljes hetében 18,062 millióra esett a korábbi 18,7 millióról. Júniusban a munkanélküliségi ráta 11,1 százalékra csökkent a 14,7 százalékos áprilisi csúcsról, ám ez jórészt annak volt köszönhető, hogy korábban ideiglenesen elküldött dolgozókat vettek vissza a munkaadók. Csakhogy az állami támogatások lejártával augusztusban 15 százalék fölé szökhet a – írta James Knightley, az ING nemzetközi főközgazdásza.
