Az időjárás okozott bajt, nem a vírus
Veszprém megyében a hozzáadott érték 6 százalékát adja a mezőgazdaság, az országos átlagnál többet. Az időjárás vagy a járvány befolyásolta jobban az idei eredményeket?
A szántóföldi növénytermesztésben sokkal inkább az időjárás. Ahogy a gazdák mondják: a traktoron egyedül ül az ember. A termés mennyiségére nem volt hatással a Covid-helyzet, a megtermelt termények aratása és értékesítése pedig már a nyugalmasabb időszakra esett. A piaci árakat továbbra is a minőségi paraméterek határozzák meg. Szállítási, raktározási gondok a szántóföldi termesztésben nem voltak. A kezdeti beszállítási nehézségek gyorsan megoldódtak, a gondos gazdák már jóval a vetési időszak előtt gondoskodnak a beszerzésekről. Veszprém jellemzően hagyományos növénytermesztéssel foglalkozó megye. A szántóföldi munka az exportra és belföldre is termelő gabona-kenyérgabona és takarmánynövény-termesztésre összpontosít. Legnagyobb arányban kalászosokkal foglalkoznak a gazdálkodók, a búzát harmincezer hektáron termesztik a megyében. Emellett nagy területeken termesztenek takarmány-alapanyagot, őszi és tavaszi árpát több mint kilencezer, kukoricát pedig mintegy 24 ezer hektáron. Ipari növényeink közül legfontosabb a napraforgó és az őszi káposztarepce.
Ezek szerint az időjárás volt a meghatározóbb. A termés milyen lett?
Kenyérgabonából kevesebb termett az idén, a búza minőségi paraméterei a várt alatt maradtak, inkább a takarmány kategóriába fértek be. A termény leginkább a belföldi gabonapiacokon talál gazdára. A takarmánytermesztéshez kapcsolódó állattenyésztés nem nagy jelentőségű a megyében, bár húsmarhatenyésztéssel egyre többen foglalkoznak. A sertéstenyésztés nem mutat növekedést, és a baromfi-tojás ágazat is stagnál.
Volt olyan ágazat, amelyikre a járvány is hatással volt?
A Covid főleg a megye szőlő- és bortermelőit sújtotta, valamint a feldolgozott termékeket értékesítő élelmiszeripari ágazatokat. Veszprém megye négy borvidékkel büszkélkedhet, a borászatok számára a fő piacot a balatoni turizmus kínálja. Az idén a pincékben rekedt készletek miatt többen is éltek az állami támogatású kényszerlepárlás lehetőségével, de a zöldszüreti támogatást is igénybe vették a szőlőtermesztők. A kormány további segítséget nyújt az ágazatnak, hiszen azok a bortermelő vállalkozások, amelyek érintettek a HoReCa- (hotel-étterem-vendéglátás) szektorban, valamint a borturizmusban, és szőlőtermelő vállalkozásnak is minősülnek, átmeneti támogatást igényelhetnek. A koronavírus miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrár- és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások is részesülhettek a kormány által meghirdetett átmeneti támogatásokból, csakúgy, mint a sertés-, juh- és lótenyésztők, az anyatehéntartók és a méhészeti szektor. Szinte mindenki élt ezekkel a lehetőségekkel, hiszen a támogatások igénylése egyszerű volt, a kamara falugazdász-hálózata pedig készséggel segítette a termelőket. Tovább növelheti a beruházási kedvet a megyében az újabb támogatási lehetőségek sora, amelyekkel a kisüzemek fejlesztését, az állattartó telepek korszerűsítését és a kertészeti ágazat fejlesztését kívánja segíteni a kormány.
A beruházásokban 2013 és 2018 közt
6,1
százalék volt mezőgazdasági
