Félig siker, félig kudarc az abenomics

Medgyesi Csilla | Szeptember közepén választja meg a japán kormánypárt Abe Sindzó miniszterelnök utódját – jelentették be szombaton Tokióban. Máris megindult a versengés a posztért, vasárnapi sajtójelentések Isiba Sigeru volt védelmi minisztert, Kisida Fumio egykori külügyminisztert, Kono Taro védelmi minisztert, Szuga Josihide kormányszóvivőt és Nisimura Jaszutosi gazdasági fellendülésért felelős minisztert, a koronavírus-járvány elleni küzdelem irányítóját sorolták a jelöltek közé. A 65 éves Abe pénteken, a tokiói tőzsde zárása után mondott le egészségi okok miatt, de jelezte, hogy folytatni akarja a politikai karrierjét, és indul a következő választásokon.

A bejelentés meglepetést okozott, és a Société Générale két elemzője, Aida Takudzsi és Oto Arata szerint a piacok elsősorban attól tartanak, hogy a kormányfő távozásával együtt véget ér a róla elnevezett gazdaságpolitika. A laza fiskális és masszív monetáris ösztönzőpolitikát kisebb reformokkal egyesítő úgynevezett „abenomics” mérlege vegyes: sikereket értek el vele a munkahelyteremtésben, és véget vetettek a húsz évig tartó deflációnak, de a Bank of Japan által kitűzött 2 százalékos inflációs célt meg sem tudták közelíteni. A miniszterelnököt sokan bírálták azért is, mert egyenlőtlenül osztotta el az elmúlt évek gazdasági nyereségeit, nem tudott tartós változásokat végrehajtani a gazdaságban, amelynek folyamatos gondja az alacsony termelékenység és az öregedő népesség. A GDP ugyan évekig stabilan növekedett Abe 2012-es hatalomra kerülése óta, de a gazdaság nem tudott elég nagy sebességre kapcsolni, mire kitört a koronavírus-járvány, amely súlyosbította az amerikai–kínai kereskedelmi háború és az adóemelés negatív hatását, és mély gazdasági recesszióba döntötte az országot. „Lehet, hogy az abenomics nem érte el minden kitűzött célját, de nem volt egyértelmű kudarc sem, és Japán jelentős haladást ért el Abe majdnem kilencéves kormányzása alatt” – értékelt feljegyzésében Robert Carnell, az ING regionális kutatásért felelős vezetője.

A szakértők szerint nem kérdéses, hogy Abe utódja folytatja a megkezdett gazdaságpolitikát, Martin Schulz, a Fujitsu Research Institute vezető közgazdásza esélyt sem lát ennek az ellenkezőjére. „Nem számítok nagy átalakításra vagy bármiféle komolyabb strukturális reformokra, ezen a téren valószínűleg minden úgy folytatódik, mint eddig” – mondta a CNBC-nek. Tom Learmouth, a Capital Economics Japánnal foglalkozó közgazdásza is úgy véli, hogy Abe távozásának „kicsi a gazdasági jelentősége”, az abenomics elnevezése változhat, de a folytatását gyakorlatilag garantálja, hogy a következő kormányfőt minden valószínűség szerint a jövő szeptemberi parlamenti választás után is a Liberális Demokrata Párt adja majd, mivel az ellenzék gyenge és megosztott.