Tóth Péter, Vajdaság | Szerbia azon kevés országok egyike lehet, amelyeknek a gazdasága idén visszaesés nélkül úszhatja meg a válságot – véli a kormányfő.
Szerbia gazdasága az idei év első felét 0,9 százalékos zsugorodással zárta, ami Ana Brnabic kormányfő szerint a vártnál jobb eredmény, és az ország makrogazdasági mutatószámai is jobbak a prognózisoknál. Amikor a világ legerősebb gazdaságai két számjegyű csökkenést szenvednek el, Szerbia júniusban 0,1 százalékos növekedést ért el – mondta a miniszterelnök. Az év első negyedévében 5 százalékos volt a növekedés, a második negyedévet 6,5 százalékos GDP-csökkenéssel zárta az ország.
A kormányfő értékelése szerint a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság ellenére Szerbiában stabil a foglalkoztatottak száma. A tavalyi év második negyedévéhez képest az idei év első negyedévében a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal nőtt. Brnabic azt is bejelentette, hogy szeptemberben és októberben még néhány, a szerb gazdaság számára fontos új üzem alapkövét teszik majd le. A legjelentősebb beruházások is folytatódnak a vasúti és a közúti infrastruktúra és az energetika terén. A miniszterelnök hangsúlyozta: a megkérdezett vállalatok 94 százaléka nem tervez létszámcsökkentést a harmadik negyedévben.
Korábban az államfő is úgy nyilatkozott, hogy Szerbia gazdasága az évet jó eséllyel stagnálással zárja, ami kiváló eredmény lenne, hiszen a legtöbb gazdaság akár két számjegyű visszaesést is produkálhat, ha a mostani trendek folytatódnak.
A szerb kormány áprilisban, májusban és júniusban a összegével segítette a munkavállalókat és a munkáltatókat. Minden cég megkapta a pénzt vissza nem térítendő állami támogatásként, ha vállalta, hogy nem bocsátja el alkalmazottainak több mint 10 százalékát. Ez az első gazdasági mentőcsomag része volt. Augusztus 10-ig utalják át a július hónapra vonatkozó állami bértámogatást, ez a minimálbér 60 százaléka, vagyis körülbelül 18 ezer dinár (mintegy 50 ezer forint). Az új intézkedéscsomag részeként a további két alkalommal folyósított összeget azok a vállalatok is megkaphatják, amelyeket az előző hónapokban, vagyis a koronavírus-járvány ideje alatt alapítottak. A bértámogatás jóvoltából mintegy 235 ezer cégnél több mint egymillió munkavállaló kapta meg a minimálbért.
Kormánykritikus közgazdászok kifogásolják, hogy a hatalom képviselői azelőtt teszik közzé az új információkat a makrogazdasági mutatószámokról, hogy azokat az illetékes intézmények közölnék. Úgy vélekednek emellett, hogy bár a szerb második negyedévi 6,5 százalékos csökkenése Litvánia után valóban a legalacsonyabb Európában, ám ez nem a jó gazdaságpolitika, hanem a fejletlen országokra jellemző gazdasági szerkezet következménye. Azt is felróják, hogy egészen a járvány kezdetéig a pénzügyminisztérium közzétette a részletes makrogazdasági adatokat, és a mutatókat (köztük például a külkereskedelmi mérleg alakulását) össze lehetett vetni az előző időszakokéval, de erre most – vélhetően a kedvezőtlen adatok miatt – nincs lehetőség.
A második negyedévben
6,5
százalékkal zsugorodott
a gazdaság
