Simán veszi a járványakadályt az Imár Bt.
Nem töri meg a balatonalmádi székhelyű nagyállattenyésztő Imár Bt. fejlődését a járvány. Az ágazat egyik ismert magyar családi vállalkozása folyamatosan növelte az árbevételét az elmúlt években, tavaly például 11,6 százalékkal 545 millió forintra. A 34 munkatársat foglalkoztató cég a koronavírus évében sem számít törésre, pedig a szektor menetrendszerűen hozza a váratlan helyzeteket, amelyeket tartalékolással, rugalmassággal és fejlesztésekkel lehet átvészelni – mondta Csomai Géza tulajdonos.
A sertéspestis miatt például a felére kellett csökkenteniük a mangalicaállományt. Anyajuhból hat-hét éve még 6500-at tartottak, ma már csak 3500-at, mert erősen csökkent a legelőként bérelhető állami földek nagysága, és egyre nehezebb lett megtalálni az ágazatban a megfelelő szakképzettséggel rendelkező humán erőforrást. Egyebek közt a felsoroltak miatt az elmúlt években a húsmarhatartás került előtérbe az állattenyésztési ágazatok közül. „A szarvasmarha más, nem ugyanaz a technológia, és kevesebb emberrel megoldható a tartása” – mondta a tulajdonos. A cégnek ez a mára nemzetközi nevet szerző ágazata 2011 óta folyamatosan fejlődik, megfelelő legelőkre sikerült szert tenniük, és ma már 360 tehenük van törzsállományként. A szaporulatot egy-másfél éves korban értékesítik tenyészállatként. A pedigrés limousine marhákra külföldről, szomszéd országokból is érkeznek vevők. Egy tenyészállat életében nem hosszú idő a járvány kezdete óta eltelt öt-hat hónap, ezért sem érzékeltek kiesést a járvány miatt. „Eközben a belföldi piac jó: minden állatot el tudtunk adni, és még az árak se csökkentek számottevően” – mondta Csomai Géza. A jellemzően az olasz piacra kerülő bárányok ára a kilónkénti 3,6-3,8 euróról három euró köré csökkent, és a szállításokkal is voltak problémák, de a járvány nem okozott jóvátehetetlen károkat: az állatokat megvették és kifizették. A gépek alkatrészellátásában is voltak fennakadások, de sikerült mindenre megoldást találni. Mire a járvány elérte a csúcsát, a tavaszi vetést már elvégezték, és bár most azt figyelik, érkezik-e a második hullám, a koronavírus alapvetően nem okozott nagyobb károkat ezekben az ágazatokban – tette hozzá a vállalkozó.
Ami a támogatásokat illeti: vannak pályázati lehetőségek, a termelők azonban néha nem informálódnak róluk elég gyorsan. Vannak tőkeszegény ágazatok, mint például a juhtenyésztés, amelyekben nehéz előteremteni az önerőt. A pályázati feltételek lehetnének rugalmasabbak is: „Ha például minimum 50 millió forintra kell pályázni, ami még 50 milliónyi önerőt kíván, akkor lehet, hogy ehelyett inkább megcsinálok egy kisebb projektet saját forrásból” – mondta Csomai Géza.
