Szorosabbra fűzik a szerb–orosz kereskedelmi kapcsolatokat

Tóth Péter, Vajdaság | Oroszország ratifikálta a Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti szabadkereskedelmi szerződést, s ezzel hatalmas piac nyílt meg a szerb élelmiszeripar előtt – jelentette ki Branislav Nedimovic mezőgazdasági miniszter, elbüszkélkedve azzal, hogy ilyen versenyelőnyről náluk sokkal befolyásosabb és erősebb gazdaságok csak álmodhatnak. Most, amikor a koronavírus miatt mindenki bezárkózik, amikor minden ország a kivitelének fenntartására törekedhet csak, Szerbia növelheti is az exportját – hangsúlyozta Nedimovic.

A szerződés ratifikálásával egy 183 milliós, hatalmas fogyasztói piac nyílt meg Szerbia számára, ahová a nyersanyagait és feldolgozott termékeinek zömét ezentúl vámmentesen exportálhatja. Az Eurázsiai Gazdasági Uniót Oroszország mellett Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán alkotja, köztük nincsenek vámhatárok. Szerbia elsősorban az élelmiszeripar szempontjából számít jelentős exporttöbbletre, az iparcikkek kivitele számottevő mértékben nem gyarapodhat, ezeknél ugyanis feltételeket támasztanak a vámmentességhez. Az exportcikk több mint 70 százalékban Szerbiában gyártott alkatrészekből, alapanyagokból kell hogy álljon, és ennek csak nagyon kevés vállalat tud megfelelni. Ezért nem engedélyezik például az oroszok a Fiat kragujevaci gyárában készülő 500-asok kedvezményes behozatalát sem, hiába kérte ezt többször is személyesen Aleksandar Vucic elnök Vlagyimir Putyintól.

Ana Brnabic kormányfő tavaly októberben írta alá Moszkvában a Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek értelmében Szerbia termékeit – néhány kivétellel – vámmentesen viheti ki. A szerződést a gazdasági unió valamennyi tagállamának ratifikálnia kell, Oroszország most utolsóként tette meg ezt. A megállapodás értelmében a többi közt mintegy 2000 tonna dohányterméket, 400 tonna tehéntejből készült sajtot, 90 ezer liternyi borpárlatot exportálhat Szerbia juh- és kecskesajtból, gyümölcspálinkából pedig korlátok nélküli mennyiség exportálható.

Különféleképpen kommentálják a döntést az EU-tagjelölt nyugat-balkáni országban. Míg egyesek szerint Szerbia egyfajta híd lehet a jövőben kelet és nyugat között, mások szerint az EU-ban nem fogják jó szemmel nézni a megállapodást, s alighanem az utóbbiaknak lesz igazuk.