Több pénzt akarnak a takarékos négyek
Öldöklő vitát, majd nagy összeborulást hozott, és az euró erősödéséhez vezetett július elején a hétéves költségvetést tárgyaló európai uniós csúcs. Már akkor sejthető volt, hogy a fájdalmas kompromisszumok árán tető alá hozott megállapodás nem zárja le az egyezkedést. Az egyik legvitatottabb kérdésben, a költségvetés nettó befizetőinek juttatott visszatérítések ügyében a takarékos négyek néven ismert csoport – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – máris módosítást szeretne. A Financial Times jelentése szerint a kilábalás lassúságára hivatkozva azt kérik: a kialkudott összegek évről évre 2 százalékkal növekedjenek.
A visszatérítésekről enélkül is bősz vita várható az Európai Parlamentben, ahol eleve ellenkezést szült, hogy a tagállamok politikai vezetői megkurtítottak egyes kiadási tételeket az 1070 milliárd eurós büdzsében. A megegyezés ára az volt, hogy a nettó befizetők a korábbinál is nagyobb visszatérítést kapnak. Enélkül nehezen sikerült volna elnyerni a költségvetéshez az olyan országok hozzájárulását, ahol eleve népszerűtlen, amit a csúcs végül elfogadott: hogy a járvány tépázta déli tagállamok nagy vissza nem térítendő támogatásokat és hosszú távú hiteleket kapjanak a 750 milliárd eurós kilábalási alapból, amelyet közös adósságkibocsátással finanszíroz a tagállamok közössége. Egy felmérés szerint, amelyet az ECFR kutatóintézet még a járvány kicsúcsosodásának idején végzett, a portugálok 70, a spanyolok 63 százaléka támogatta, hogy a tagállamok osszák meg a válság pénzügyi terheit, Svédországban azonban csak 30, Dániában pedig 24 százalék volt a gondolat támogatottsága.
Mielőtt a koronavírus betoppant, az Európai Bizottság még teljesen megszüntette volna a szinte átláthatatlanul bonyolult uniós költségvetésben a visszatérítések rendszerét. Ezt még Margaret Thatcher brit miniszterelnök harcolta ki az 1980-as években, hogy csökkentse a nagy befizető Egyesült Királyság terheit. Az ország azonban idén elhagyta az uniót, és sokan – például Emmanuel Macron francia elnök és a keleti tagállamok – elérkezettnek látták az időt az egyszerűsítésre. A „takarékosok” viszont – arra hivatkozva, hogy minél kevesebb pénzt adnának más tagállamok nehezen ellenőrizhető projektjeire – ragaszkodtak a régi rendszerhez. A júliusi csúcson Hollandia elérte, hogy a visszatérítésének éves összege 1,5 milliárd euróról 1,92 milliárdra nőjön, Ausztria csaknem duplázhat 565 millió euróra, a dán summa pedig 222 millió euróról 377 millióra dagadhat. Ezekre az összegekre szeretnék rátenni az évi 2 százalékot. Németország egyedüliként nem ragaszkodott a visszatérítései növeléséhez.
Önmérséklet és a szolidaritás kell – figyelmeztetett Janez Lenarcic, az EU krízisbiztosa. A gazdasági kilábalás nehezebb, ha a külföldi partnerek nem tudják javítani a saját helyzetüket, és az egyezkedés már eddig is fájó kompromisszumokhoz vezetett – mondta a Financial Timesnak. Kikerült a költségvetésből a Brüsszel javasolta 7,7 milliárd eurós alap a tagállamok egészségügyi rendszereinek megerősítésére, ahogy a vállalkozások fizetőképességét támogató 26 milliárd eurós tétel is. Ezenkívül a humanitárius segélyekre szánt összeget 14,8 milliárdról 9,8 milliárd euróra kurtították.
