Valódi harc folyik a munkahelyekért

Folyamatosak a gazdaság élénkítéséről és a munkahelyek védelméről zajló tárgyalások az amerikai kormányzat és a kongresszus demokrata vezetői között, de egyelőre túl messze vannak egymástól az álláspontok. A helyzetet nehezíti, hogy maguk a republikánus törvényhozók sem tudnak minden kérdésben dűlőre jutni a Fehér Házzal, ezért szakértők szerint akár a jövő hónapig is elhúzódhatnak az egyeztetések. A republikánusok elsődleges célja a vállalatok védelme a koronavírus-járvány okozta negatív hatásoktól, míg a demokraták a szövetségi államoknak és az önkormányzatoknak nyújtanának ezermilliárd dollárnyi támogatást, és továbbra is fizetnék a munkanélküli-segélyhez járó heti 600 dolláros központi támogatást – ez a program a múlt pénteken futott ki. A republikánusok ezt ellenzik, mert a megemelt segély szerintük nem ösztönöz munkakeresésre, hiszen sokan több pénzt kapnak így, mint amikor dolgoztak – ami igaz is. A Chicagói Egyetem felmérése szerint az érintettek kétharmada „keres” most többet, 20 százalékuk egyenesen a korábbi fizetésének a dupláját kapja.

Azt viszont egyre több kutatás igazolja, hogy a magasabb összegű segély nem fogja vissza a munkavállalási kedvet, és nem nehezíti a munkaadók számára, hogy alkalmazottakat találjanak. Éppen ellenkezőleg, a program kifutása még súlyosabb károkat okozhat az amerikai gazdaságnak, hiszen a fogyasztás adja a GDP 70 százalékát. A segélypótlékot ugyanis az amerikaiak elköltötték, ezzel pénzt pumpáltak a gazdaságba, és hozzájárultak, hogy ne vesszenek el újabb munkahelyek. Ernie Tedeschinek, az Evercore ISI közgazdászának elemzése szerint a GDP 2 százalékkal, az álláshelyek száma pedig 1,7 millióval csökken az év végéig, ha nem hosszabbítják meg a programot. Az Economic Policy Institute-nál úgy vélik, hogy még több, ötmillió munkahely szűnhet meg.

A republikánus logika a normálisan működő munkaerőpiacra igaz lehet, de ez nem fog kiderülni, mivel az Egyesült Államokban még soha nem támogatták ilyen mértékben a munkanélkülieket, így nincs összehasonlítási alap. A mostani helyzet pedig nem normális.

A Yale Egyetem kutatásában megállapították, hogy a koronavírus-járvány alatt a megemelt segéllyel jobban járók ugyanolyan arányban tértek vissza dolgozni, mint azok, akik veszítettek az állástalansággal, és Tedeschi sem talált bizonyítékot a május és június közötti adatok vizsgálata során arra, hogy lenne alapja a republikánus érvelésnek. Ráadásul az Economic Policy Institute szerint jelenleg 14 millióval több a munkanélküli, mint az álláshely, a New York-i Federal Reserve múlt héten nyilvánosságra hozott elemzése pedig azt mutatta ki, hogy a járvány alatt 64 százalékkal csökkent az üres állások száma, és csak 21 százalékkal a jelentkezőké. Vagyis valódi harc folyik a munkahelyekért, így a munkaadók nagyobb választékból szemezhetnek.

Július közepén mintegy 30 millióan kapták a pótlékot a segély mellé a munkaügyi tárca adatai szerint, és jelentős részüknek még így is nehézséget okozott a lakbér kifizetése és az élelmiszer-vásárlás. Péntek óta a munkanélküli-segélyt a szövetségi államok egészítik ki pótlékkal, átlagosan heti 321 dollárral.

A csökkenés értelemszerűen az alacsony és közepes jövedelműeknek a legnagyobb érvágás, és őket fenyegetik elsősorban a kilakoltatások is. A szövetségi moratórium szintén a múlt hét végén járt le, és a probléma súlyosságát mutatja, hogy Donald Trump azt fontolgatja, hogy elnöki rendelettel meghosszabbítja. Ámbár az a CNBC szerint egyelőre nem világos, hogy egyáltalán van-e ilyesmire jogköre. Szerinte van.