Kisebb, de így is hatalmas lesz az idei hiány

A Dow Jones elemzői által várt 950 ezer helyett 881 ezer ember nyújtott be munkanélküli-segély iránti új kérelmet az Egyesült Államokban a múlt héten. Ez egyrészt annak a jele, hogy javul a helyzet a munkaerőpiacon, másrészt az a magyarázata, hogy a munkaügyi minisztériumban változtattak a módszertanon, mivel állításuk szerint járványkörülmények között nem felelnek meg a régi, bevált eszközök a szezonális hatások kiszűrésére. A zavart a MarketWatch szerint fokozza, hogy nem korrigálják a korábban a régi módszerrel számított adatokat sem, azonban ez nem változtat az alaphelyzeten: a koronavírus-járvány miatt rekordra ugrott a munkanélküliek száma, és a javulás dacára még mindig extrém módon magas. A válság előtt ugyanis hetente 200 ezernél alig több segélykérelmet nyújtottak be, ami fél évszázados mélypont volt.

Az mindenesetre egyértelműen pozitív jel, hogy a tartósan állás nélküliek száma is 1,24 millióval, 13,25 millióra esett vissza. A javuló munkaerőpiaci helyzet és az üzleti aktivitás erősödése ellenére nem optimista a jegybank szerepét betöltő Fed. A héten nyilvánosságra hozott felmérés, az úgynevezett bézs könyv szerint lassú és egyenetlen a gazdasági növekedés. Bizonyos szektoroknál, például a lakóingatlanok forgalmában megugráshoz vezettek az alacsony kamatok, és jól teljesített a feldolgozóipar is, máshol viszont, így a kereskedelmi célú építkezéseknél és a mezőgazdaságban, még mindig nehézségekkel küzdenek, és elmarad a várttól a fogyasztás is.

„A gazdasági aktivitás általánosságban véve mérsékelt, és messze elmarad a járvány előtti szinttől”

– olvasható a jelentésben. Mary Daly, a San Franciscó-i Fed elnöke ennek ellenére nem látja szükségesnek a monetáris politika további lazítását, szerinte ugyanis a piacok és a háztartások is tisztában vannak azzal, hogy a kamatok alacsonyak maradnak egészen addig, amíg fel nem gyorsul az infláció, és egészségesebb szintre nem emelkedik a munkanélküliség. Véleménye ellentétes a Fed előző két elnökéével: Ben Bernanke és Janet Yellen is azt hangsúlyozta a héten, hogy a központi banknak hamarosan lépnie kellene, világosabb útmutatást kellene adnia arra vonatkozóan, mennyi ideig tartja alacsonyan az alapkamatot, illetve mennyi kötvényt tervez vásárolni. A Reuters szerint hiányolja ezt az elemzők egy része is. Daly ugyanakkor erőteljes fellépést sürgetett a kongresszustól, de az újabb ösztönzőcsomag elfogadására egyelőre kevés az esély, mert túl nagy a szakadék a republikánusok és a demokraták álláspontja között.

A további fiskális segítség elmaradásának egyetlen pozitívuma van: az áprilisban jelzettnél kisebb szövetségi deficitre számít emiatt a Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO).

A pártoktól független hivatal tavasszal idénre 3700, 2021-re 2100 milliárd dolláros hiánnyal számolt a szövetségi költségvetésben, a jövő évit pedig most 1810 milliárdra faragta le. Kevesebb lesz a deficit a szep-temberrel záruló 2020-as költségvetési évben, a 3311 milliárd dolláros hiány azonban így is a GDP 16 százalékát teszi ki – ilyen magas arányra a második világháború óta nem volt példa. Ugyancsak 1945 óta példátlan, hogy a kiadások elérjék a GDP 32 százalékát, mint az idén. A központi bevételek viszont várhatóan visszaesnek a GDP 16 százalékára.

Az adósságráta a GDP 98 százalékára emelkedhet, jövőre pedig átlépheti a 100 százalékot. A CBO előrejelzése szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatása nem terjed túl az idei és a jövő évnél, a tízéves kilátásokat ezért nagyrészt változatlanul hagyták. A halmozott deficit 2021 és 2030 között 13 ezermilliárd dollár, a GDP 5 százaléka lehet a jelentés szerint.

Az amerikai szövetségi büdzsé

3311

milliárd dolláros hiánnyal zárhatja az idei évet