Stabil kamat mellett is pörög a gazdaság

Nem csökkenti fő kamatait Kína: 3,85 százalék maradt tegnap a háztartások és a vállalatok kölcsönköltségeit meghatározó egyéves fő hitelkamat, és 4,65 százalék a jelzálogpiac számára mértékadó ötéves ráta. Ezeket 18 bank közösen fixálja havonta, de a jegybank középtávú hiteleszközéhez is kötődnek, amelynek kamatán már ötödik hónapja nem változtat a kínai jegybank, a PBoC. A bank a járvány kitörése után némileg csökkentette a hitelköltségeket, de a kínai monetáris politika éles ellentétben marad az Egyesült Államokéval, ahol a Federal Reserve óriási mennyiségben vásárol eszközöket, a nulla közelébe vitte fő kamatát, és a múlt héten jelezte, hogy ez a laza politika még legalább három évig fennmaradhat. Nem csoda, hogy a jüan május vége óta

6 százalékot erősödött a dollárhoz viszonyítva, ami kétségkívül rontja a kínaiak külkereskedelmi pozícióit. Egyes elemzők már hetek óta emlegetik, hogy a PBoC megelégelheti a jüan szárnyalását, és közbelép a gyengítése érdekében.

Megtehetné, ha akarja, hiszen Kínában a jegybank határozza meg a jüan napi középárfolyamát, eltérően az Európai Központi Banktól, amelynek döntéshozói az elmúlt hetekben verbális intervencióval igyekeztek visszafogni az euró hasonló erősödési trendjét. A PBoC azonban egyelőre hagyja menetelni a jüant. A világ vezető gazdaságai közül a kínai az egyetlen, amelyet az idén várhatóan nem vet vissza a járvány – az elemzők 2 százalék körüli teljesítménybővülésre számítanak –, ami támogathatja a jüant. A kilátásokat azonban törékennyé teszi az Egyesült Államokkal szakadatlan folyó gazdasági-politikai küzdelem, amely vélhetően újabb epizódokkal egészül ki a november 3-i amerikai elnökválasztás közeledtével. „A jövő bizonytalansággal teli, puskaporszag van a levegőben” – ekképpen írta le a helyzetet Hao Zhou, a Commerzbank szenior feltörekvő piaci közgazdásza. A Kína-politika a választási kampány központi témájává válhat: Donald Trump elnök várhatóan folytatja a nagypolitika tüzérségi támadását Peking ellen, és riválisa, Joe Biden is beszállhat ebbe a versenybe. Amíg a két ország még januárban megkötött külkereskedelmi egyezménye nem kerül veszélybe, a jüan tűzálló maradhat, és jelenleg támogatja az a várakozás is, hogy az FTSE Russell a héten bejelenti: a kínaiak bekerülnek a globális államkötvényindexébe, a WGBI-be. A geopolitikai bizonytalanság mindenesetre nem ösztökéli lépésre a jegybankot. A gazdaságösztönzésben pedig Kína amúgy is saját hagyományos receptjét követi: a jegybanki expanzió helyett – amelytől a pénzügyi stabilitást féltik – az állami cégek pörgetik fel a hitelezést és a beruházásokat. Egyelőre a jüan erősödésének külkereskedelmi hatásai sem sürgetik a PBoC-t: az augusztusi 59 milliárd dolláros kínai külkereskedelmi aktívum több mint másfélszerese volt az egy évvel korábbinak.

Kína ugyanakkor készül a harcra, hogy megtörhesse a dollár globális egyeduralmát – a PBoC erről értekezett a China Finance felületén. A jüan nemzetközi szerepének erősítése érdekében új fizetési rendszert építenek ki. A küzdelem új „csatatere” a digitális fizetőeszköz kibocsátása, amelyben Kína első kíván lenni a világon, és ezt a munkát fel is gyorsítják – ígérte a cikk. Még nem tudni, mikor kerül a piacra az új típusú jüan, mindenesetre a helyi média már a múlt hónapban beszámolt róla, hogy egyes állami nagybankok megkezdték a digitális pénztárcák belső tesztelését.