Véget ért a tündérmese, újra 100 dollárnál az olajárak – borús képet vázoltak a szakértők a ránk váró árakról
Miután szerdán az iráni tűzszünet hírére hatalmasat zuhantak az olajárak, csütörtök délelőtt újra felfelé megy a menet, az északi-tengeri Brent hordója 3,3 százalékkal 97,85 dollárra, míg az amerikai WTI 3,5 százalékkal, 97,68 dollárra drágult.
Idegesek a piacok, remegnek a kezek
A részvényindexek pedig a trendfordulóra eséssel reagáltak, a japán Nikkei 0,7, a dél-koreai Kospi 1,8 százalékos mínuszban zárt, s az európai tőzsdemutatók is a negatív tartományban kezdték a napot.
Egyre nő ugyanis az aggodalom azt követően, hogy Izrael szerdán pusztító légi csapások sorozatával sújtotta Libanont, melyeknek 182 halálos áldozata volt, s erre válaszul Irán közölte, mégsem oldja fel a Hormuzi-szoros zárlatát, Donald Trump pedig kijelentette, hogy az amerikai erők mindaddig a régióban maradnak, amíg Irán be nem tartja a „valódi” tűzszüneti megállapodást – írja a BBC.
A felek eltérően interpretálják a tűzszünetről kötött megállapodást, az Egyesült Államok és Izrael szerint az Libanonra nem terjed ki, míg Irán szerint Libanon bombázása olyan, mintha magát Iránt támadnák.
Azt hiszem, van egy kis idegesség a globális piacokon, az olajárak emelkedése, illetve a tőzsdeindexek csökkenése azt a bizonytalanságot tükrözi, hogy a Hormuzi-szoros valóban megnyílik-e
– mondta Victoria Scholar, az Interactive Investor befektetési vezetője a BBC Today című műsorában.
Sim Moh Siong, a szingapúri OCBC bank stratégája szerint is
azért indult ismét felfelé a nyersolaj jegyzése, mert az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások sorsa még mindig törékenynek tűnik. A piac arra fókuszál, hogy megindulnak-e a tankerek a Hormuzi-szoroson keresztül.
„Bizonytalanság van azzal kapcsolatban is, hogy Teherán hogyan akarja felügyelni a hajók mozgását” – tette hozzá Sim.
Legalább egy évig magasak maradnak az olajárak
Danny Price, a Frontier Economics tanácsadó cég szakértője pedig azt emelte ki, hogy
mivel egyes sérült olaj- és gázlétesítmények helyreállítása időbe telik, valószínű, hogy az árak legalább egy évig magasak maradnak.
A tűzszünetet amúgy washingtoni idő szerint kedden este jelentették be, s a megállapodás egyik fő feltétele az amerikaiak szerint az volt, hogy a tankerek biztonságosan használhassák a Hormuzi-szorost.
Az öbölben közlekedő hajók azonban figyelmeztetést kaptak az iráni haditengerészettől, hogy minden olyan hajót, amely engedély nélkül próbál átkelni a Hormuzi-szoroson, célba veszik és megsemmisítik
– erősítette meg az SSY fuvarközvetítő cég a BBC Verifynak.
A megállapodás bejelentése óta ezért csak néhány tanker kelt át a szoroson, ami meg sem közelíti a háború előtt áthaladó napi mintegy 130 hajót.
A Pole Star Global tengeri nyomkövető cég szerint pedig legalább 10 napba telne a szoros előtt feltorlódott tankerek áthajózása, még akkor is, ha visszatér a szokásos hajóforgalom.
Az elmúlt hetekben egyébként néhány ázsiai ország, köztük
- Malajzia,
- India
- és a Fülöp-szigetek,
tárgyalásokat folytatott Teheránnal hajóik biztonságos áthaladásáról.
Az biztos ugyanakkor, hogy JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerdán Budapestről egyenesen Pakisztánba utazott, hogy szombaton részt vegyen az Iránnal Iszlámábádban tartandó tárgyalásokon.
