Kína lépései az európai tagállamokat is befolyásolják
Kína ambiciózus célokat határozott meg a klímaváltozással kapcsolatban: a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója 2060-ra karbonsemlegessé válna Hszi Csin-ping elnök bejelentése szerint. Peking a globális szén-dioxid-kibocsátás 28 százalékáért felel, ami a tervek szerint tovább növekszik, és 2030-ra tetőzik, miközben az EU további 30 százalékponttal csökkentené saját kibocsátását. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra Kína emissziója az Európai Unió szintjének négy-ötszörösét éri majd el, vagyis Kína karbonsemlegességi törekvései az EU-nál nagyobb hatással lesznek a globális felmelegedésre.
Bár Peking hivatalosan még nem fektette le céljait, az ország nagy valószínűséggel megteszi az ígért lépéseket, és ezzel a klímavédelemben globális vezetővé válik. Ez még kedvezne is az ázsiai országnak, hiszen az ambiciózus célok hatalmas beruházásokat indokolnak. Bár Kína megtakarítási rátája valamelyest csökkent az elmúlt években, még mindig sokkal magasabb Európához vagy az Egyesült Államokhoz képest, így az ország megengedheti magának azt, hogy tőkeigényes megújuló energiákba fektessen be, vagy azt, hogy az épülő szénerőműveket ne használja már a közeljövőben sem.
Peking megújuló energiaforrásokra való áttérése segíti ezek globális költségeinek csökkentését, így a jövőben fel tudják majd venni a fosszilis tüzelőanyagokkal a versenyt. Ennek eredményeképpen a megújuló energiák és az elektromos járművek Európa számára is elérhetőbbek lesznek, amivel értelmetlenné válik az Európai Bizottság éghajlati stratégiájának központi eleme, a szén-dioxid-határadó, hiszen az EU-nál kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozású országban előállított importtermékekre kivetett különadót az uniónak nagyon nehéz lenne igazolnia Kína és más szegényebb országok esetében. Annak ellenére, hogy az ország sokkal szegényebb az Európai Uniónál, karbonsemlegességre törekszik. A szén-dioxid-határadó csak akkor indokolható, ha a külföldi termelés nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár a belföldinél, ami Kína esetében még igaz, de a tervek szerint ez nem marad sokáig így. Például a legmodernebb és leghatékonyabb acélgyártó létesítményeket Kínában építik, nem Európában.
Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának igazgatója úgy véli, kérdéses, hogy az EU miként reagál a Kínából érkező zöldtechnológiákra, az viszont egyértelmű, hogy Kína versenytársként és partnerként is alakítja majd a folyamatban lévő zöldátmenetet.
Európa számára a megújuló energiák elérhetőbbek lesznek, ez befolyásolja az EU klímastratégiáját is
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.