Mégsem omlottak össze a brit–uniós tárgyalások
Pető Sándor | Folytatódnak, sőt fel is gyorsulhatnak a kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, bár az utolsó menetrend szerinti fordulóban alig sikerült előrehaladást elérni – ezt erősítette meg hét végi telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az idő vészesen fogy, de a felek még mindig látnak esélyt, hogy november elejére megegyezzenek, és ez elegendő időt hagyna a ratifikációs folyamatra ahhoz, hogy ne szabályozatlan kereskedelmi kapcsolatokkal induljon a jövő év.
A szigetország, bár 2020-tól nem tagja az EU-nak, fontos kereskedelmi és pénzügyi partner marad az unió számára, és a tét a briteknek ugyancsak óriási. Messze a legnagyobb tételről van szó a külkereskedelmükben, bár 2002 óta az EU-ba irányuló kivitelük 54-ről 43 százalékra, az importjuké pedig 58-ról 51 százalékra csökkent. A kapcsolatok szabályozatlansága miatti bizonytalanság már sokat ártott a brit gazdaságnak, a pénzügyi vállalkozások például az utóbbi években ezrével helyezték át az álláshelyeket Londonból Dublinba, Luxemburgba, Frankfurtba és Párizsba. Az EU állam- és kormányfői október 15–16-i ülésükön vitatják meg az egyeztetések állását. Ezen a héten Londonban, a jövő héten Brüsszelben ülnek újra össze a felek. A britek is jelezték, hogy az EU-csúcsig szeretnék tisztán látni, lesz-e megállapodás, vagy nem.
A pénteken zárult egyeztetési fordulóban sikerült némi haladást elérni, de nagyon jelentős véleménykülönbségeket kell még áthidalni a halászati jogok és Észak-Írország majdani kereskedelmi státusza ügyében. Az utóbbira London egyoldalú jogi megoldást talált, az erről hozott belső piaci törvény azonban Brüsszel álláspontja szerint sérti a britek kilépéséről szóló megállapodást, az Európai Bizottság jogi eljárást indított emiatt. A múlt heti EU-csúcs után Angela Merkel német kancellár optimizmusát hangoztatta, megemlítve, hogy mintául szolgálhat a britek és Norvégia között nemrégiben született megegyezés a halászati jogokról és kvótákról. David Frost brit főtárgyaló kevésbé volt bizakodó. A halászat kérdéseiben a véleményeltérés „szerencsétlen módon nagyon nagy, és ha az EU nem válik realistábbá és hajlékonyabbá, ezt lehetetlen lesz áthidalni” – mondta. Boris Johnson számára a hazai közvéleménynek eladható megegyezés alapvető politikai kényszer, ugyanakkor más fronton is harcol, miután az ellenzék, sőt a kormányzó toryk részéről is sok bírálat éri a koronavírus-járvány kezelése miatt. A múlt héten a miniszterelnök átfogó közlekedésfejlesztési terv kidolgozását kezdeményezte, amelynek része lehet egy több mint harminc kilométer hosszú híd is Skócia és Észak-Írország között.
