A júliusi 1,8 százalékos visszaesést követően az eurózóna kiskereskedelme 4,4 százalékkal emelkedett idén augusztusban az egy hónappal korábbihoz képest, felülmúlva a 2,4 százalékos növekedést előrejelző piaci várakozásokat. Ezek az adatok majdnem túl jók ahhoz, hogy igazak legyenek – kommentálta Bert Colijn, az ING szenior közgazdásza.
A költekezésnek ez a szintje legjobb esetben is csak pár hónapokig tartható fenn, de valószínűleg még hamarabb jön a visszakozás
– tette hozzá.
A vártnál jobb eredmény annak köszönhető, hogy a régió 19 országa augusztusban tovább lazított a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedéseken, a munkahelyvédelmi programok hatására pedig az övezetben kevésbé emelkedett a aránya, így a korlátozó intézkedések enyhítése azonnal érzékeltette pozitív hatását a kiskereskedelmi forgalomban. Emellett azzal magyarázhatók az augusztusi kiemelkedően jó adatok, hogy a karantén miatt elhalasztott vásárlások pótlása erősítette a keresletet és a költekezési hajlandóságot.
A nem élelmiszeripari termékek értékesítése 6,1 százalékkal emelkedett, míg júliusban 4,6 százalékos visszaesést mértek. Ez a jelentős emelkedés elsősorban az online a ruházati cikkek és lábbelik, valamint a gyógyszer- és orvosi termékek eladásainak tudható be. Az online kereskedelem 12,4 százalékkal ugrott meg, szemben a júliusi 11,2 százalékos zsugorodással, a ruházati cikkek és lábbelik eladásai 7,7 százalékkal emelkedtek a júliusi 3,8 százalékos visszaesést követően, a gyógyszer- és orvosi termékek forgalma 3,2 százalékkal nőtt, szemben a júliusi 0,5 százalékos csökkenéssel. Az élelmiszer-, ital- és dohánykereskedelem 2,4 százalékkal nőtt a júliusi stagnálás után, miközben az üzemanyag-értékesítés 2,1 százalékkal bővült az előző havi 8,9 százalékos emelkedés után.
Éves összehasonlításban a régió kiskereskedelmi értékesítése 3,7 százalékkal ugrott meg, ami 2017 novembere óta a legjobb eredmény, és jelentősen meghaladja az augusztusra számított 2,2 százalékos előrejelzést – jelentette az Eurostat. Elemzők azonban figyelmeztetnek a munkanélküliség növekedése miatti aggodalmakra és a fogyasztói bizalom megfogyatkozására, amit főként az emelkedő vírusesetszámok és a kilátásba helyezett korlátozó intézkedések okoznak. Az adatok a harmadik negyedévre kiugró gazdasági növekedést ígérnek, a negyedik negyedévre azonban szerény mértékűre lassulhat az ütem.
