Trumpnak szurkol a piac, Biden győzelmében reménykedik a gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elemzők többsége úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök újraválasztása pozitív lenne a tőkepiacok számára, hiszen azt jelentené, hogy érvényben marad a társasági adó 2017-es csökkentése. Az elnök emellett fenntartaná – vagy akár még fokozná is – a konfrontációt Kínával, és több pénzt fordítana az infrastruktúra fejlesztésére. A Pekinggel való keménykedés azonban aggasztja is a befektetőket, köztük Shane Olivert, az AMP Capital vezető befektetési stratégáját, aki a kliensei több milliárd dolláros alapjait kezeli. „Tudjuk, hogy ha Trump elnök nyer, akkor tovább élezi majd a feszültséget, amelynek természetesen negatív a hatása, ahogy azt 2018-ban megtapasztaltuk” – mondta a szakember az ABC.net című ausztrál internetes portálnak.
Az infrastruktúra-fejlesztés szerepel Joe Biden tervei között is, de ő megígérte a vállalatok és a gazdagok adóterheinek emelését is. Rebecca Felton, a richmondi RiverFront Investment Group vezető piaci stratégája emellett valószínűnek tartja azt is, hogy a demokrata jelölt győzelme esetén megpróbálják szigorítani a szabályozást bizonyos szektorokban és iparágakban, például a bankoknál, az energetikában és az egészségügyben. Biden emellett aligha használná a vámokat fegyverként Kína, Európa és a többi kereskedelmi partnerrel szemben, ami pozitív hatással lenne a globális gazdasági kilátásokra. „Az Apple élete például szerintem sokkal könnyebb lenne Biden, mint Trump alatt” – mondta a Reutersnak Jack Ablin, a Cresset Wealth Advisors vezető befektetési tanácsadója. Biden győzelme esetén a kereskedelmi és megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégek számíthatnak a részvényárfolyam növekedésére, míg Trump újraválasztása a fosszilis energia és a védelmi szektor pozícióit erősítené.
A várható politika előre jelzését azonban nagyban megnehezíti a koronavírus-válság. „Normális esetben azt mondanánk, hogy a demokrata adminisztráció nem olyan kedvező az üzleti élet számára, mint a republikánus, de nem tudok elképzelni hatalmas hatással járó változásokat most, amikor a gazdaság ennyire szenved a járvány miatt” – mondta egy interjúban Victoria Fernandez, a houstoni Crossmark Global Investment vezető piaci stratégája.
A legalaposabb elemzést a Moody’s Analytics végezte, amely négy forgatókönyv makrogazdaságai hatásait vizsgálta meg. Ezek közül a legvalószínűbb (40 százalék) az, hogy Joe Biden nyeri az elnökválasztást, és marad a demokrata többség a képviselőházban, de a republikánusok megtartják a szenátus ellenőrzését. Ennél alig valamivel kisebb (35 százalékos) esélyt adnak arra, hogy marad a jelenlegi helyzet: Donald Trump az elnök, a demokraták irányítják a képviselőházat és a republikánusok a szenátust. A demokrata tarolásnak – vagyis, hogy viszik a Fehér Házat és a teljes kongresszust – 20, ugyanennek a republikánus oldalról mindössze 5 százalékos a valószínűsége az elemzők szerint. A modell hosszú távú, 2030-ig tartó hatásokkal számol, és abból indul ki, hogy a Fed nem emeli az alapkamatot mindaddig, amíg a gazdaság vissza nem tér a teljes foglalkoztatottsághoz, és az infláció nem marad stabilan 2 százalék fölött. Emellett feltételezik azt is, hogy a koronavírus-járvány nehezén már túljutott az ország.
A status quo fennmaradása azt jelentené, hogy folytatódik a jelenlegi politika, ez azonban nem könnyíti meg annyira a várható gazdasági hatások előre jelzését, mint várná az ember, mivel „Trump irányvonalát bonyolítja az átláthatóság és a specifikusság hiánya” – olvasható az elemzésben. A jelenlegi elnök nem sok konkrét tervvel állt elő, de részletek említése nélkül megígérte a középosztály adóinak további csökkentését, valamint a tőkebefektetések támogatását. Biden döntéseit sem könnyebb „megjósolni”, mert annyira széles körben állt elő javaslatokkal a kampányban.
Az elemzők azonban összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a demokrata tarolás eredményeképpen 18,6 millió munkahely jönne létre, hétmillióval több, mint ellenkező esetben. A munkanélküliség 2022 végére megközelítené a 4 százalékot, republikánus tarolás esetén viszont csak 2024 első felében érnék el ezt az arányt. Biden terveinek megvalósulása esetén nőne a középosztály bevétele, a háztartások átlagos nettó jövedelme is 4800 dollárral lenne magasabb, miközben republikánus győzelem esetén nagyrészt változatlan maradna. A részvényárfolyamok is emelkednének, de csak korlátozott mértékben, egyrészt a mai magas szint, másrészt amiatt, hogy az erősebb gazdaság előnyeit inkább a munkásosztály élvezné.
Ha a demokraták szabad kezet kapnának – vagyis megszereznék a szenátust is –, jócskán megemelkednének a szövetségi kormány kiadásai, méghozzá nagyrészt a deficit rovására, ami magasabb eladósodással jár. A GDP-arányos adósság az előrejelzés szerint 108 százalék lesz jövő januárban, és ez Biden elnöki terminusának a végére 120, 2030-ra pedig 130 százalékra nőne. Michael Linden, a Roosevelt Institute kutatója szerint azonban megéri az eladósodást választani, mert a recesszió idején az állami kiadások emelése segíti a gazdaság növekedését.
A tanulmány végkövetkeztetése szerint Biden terveinek megvalósulása esetén erősebbé válna az amerikai gazdaság, mint Trump újraválasztásával. Ehhez a fiskális stimulusok mellett hozzájárulna a kereskedelmi és bevándorlási politika visszafordítása is. A Moody’s Analytics modelljében Biden alatt a reál-GDP 2024-re ebben az esetben 4,5 százalékkal lenne magasabb, mint Trump alatt.
A GDP egyébként történelmi összehasonlításban is dinamikusabban bővül demokrata elnökségek idején: 1945 óta átlagosan 4,1 százalékkal a 2,5 százalékkal szemben – derül ki a CFRA Research összegzéséből. (Igaz, ezt részben az magyarázza, hogy az utóbbi 11 recesszióból tíz republikánus elnök alatt kezdődött.) A gyors gazdasági növekedés pedig természetesen megmutatkozott a tőzsdei adatokon is: 1945 óta az S&P 500 teljesítménye átlagosan 11,2 százalékkal emelkedett évente, ha demokrata lakója volt a Fehér Háznak, és 6,9 százalékkal, ha republikánus. A különbség még nagyobb az új adminisztráció kezdetén: demokrata elnökök első hivatali évében átlagosan 16,7 százalékkal ugrott meg az S&P 500 index, míg republikánusok esetén ez csupán 0,4 százalék.
Jöjjön inkább az adóemelés
A vállalati és a legmagasabb jövedelmek adójának beígért emelése ellenére a Yale School of Management által megkérdezett amerikai vezérigazgatók 77 százaléka Joe Bidenre tervez szavazni a novemberi elnökválasztáson, bár azt is elismerték, hogy „félnek nyilvánosan felszólalni” Donald Trump ellen, tartanak ez elnök haragjától. A felmérésben többtucatnyian vettek részt, köztük olyan vállalatóriások vezetői, mint a General Motors, az IBM, a Caterpillar, a Harley-Davidson, a Johnson & Johnson és a Goodyear. „A vállalatvezetők nem szeretik a megosztottságot, mert megnehezíti a munkájukat” – magyarázta az eredményt a CNN tévécsatorna riporterének Jeffrey Sonnenfeld, a kutatás vezetője. Nem értenek egyet az elnök Kína-politikájával sem: bár 62 százalékuknak kárt okozott Peking tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata, 78 százalékuk úgy véli, hogy Trump csak tovább rontott a helyzeten. | VG
