Jó eredménnyel zárulhat az idei év
A kínai ipari termelés októberben is megtartotta a szeptemberi 6,9 százalékos növekedési ütemet az előző év azonos időszakához képest, meghaladva ezzel a 6,5 százalékos elemzői várakozásokat. A pekingi statisztikai hivatal tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint havi összevetésben szeptemberről októberre 0,78 százalékos, az év első tíz hónapját tekintve a tavalyi év azonos időszakához mérten 1,8 százalékos volt a bővülés. A feldolgozóipar éves bázison 7,5, az új energiával működő autók gyártásával foglalkozó szektor 94,1 százalékkal növekedett. A tulajdonosi összetétel alapján éves összevetésben a legnagyobb, 8,2 százalékos növekedést a magánszektorban mérték, a külföldi finanszírozású vállalatok esetében 7, a részvénytársaságoknál 6,9, az állami szektorban pedig 5,4 százalékos volt a bővülés. „A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a kínai gazdaság októberben is folytatta a gyors növekedést” – írta feljegyzésében Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kínával foglalkozó vezető közgazdásza.
A kínai ipar gyorsan talpra állt a koronavírus-járvány okozta év eleji bénultságból, elsősorban az export teljesített jól, és most már a fogyasztás is növekszik. A kiskereskedelmi forgalom ugyan csak 4,3 százalékkal bővült éves bázison a várt 4,9 százalék helyett, de ez is előrelépés a szeptemberi 3,3 százalékhoz képest, és a leglendületesebb növekedés az idén. A múlt hónapban már növekedésnek indult a járvány által nagymértékben sújtott vendéglátóipar is, a forgalom az előző év azonos időszakával összevetve 0,8 százalékkal bővült. Az internetes kiskereskedelmi forgalom éves bázison 10,9 százalékkal nőtt a január és október közötti időszakban. A Morgan Stanley közgazdászai arra számítanak, hogy a fogyasztás jövőre már a gazdasági növekedés kulcsfontosságú hajtóereje lesz.
Fu Ling-huj, a statisztikai hivatal szóvivője az adatok ismertetésekor kiemelte, hogy a kínai gazdaság növekedési üteme tovább gyorsulhat. A GDP az első negyedévben 6,8 százalékkal zsugorodott, a másodikban 3,2, a harmadikban 4,9 százalékkal bővült, a negyedikre pedig elemzők 5-6 százalékos növekedést várnak. A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékos növekedést érhet el, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hasonló, 1,9 százalékos bővülésre számít, amely 8,2 százalékra emelkedik 2021-ben.
A növekedéshez jövőre már hozzájárul a vasárnap az ASEAN tíz tagállama, valamint Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland által aláírt Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP) is. A szabadkereskedelmi egyezmény az összes résztvevő gazdaságának talpra állását felgyorsíthatja: a Bloomberg Economics becslése szerint 2030-ig évente átlagosan 0,5 százalékkal növelheti a kínai, 1,4 százalékkal a dél-koreai és 1,3 százalékkal a japán GDP-t, ha a vámok 90 százaléka a terveknek megfelelően megszűnik. A Citi Research szerint azonban az egyezmény politikai üzenete legalább olyan fontos, mint a gazdasági, különösen az amerikai–kínai feszültség és a deglobalizáció miatti aggodalmak időszakában. Világossá teszi ugyanis, hogy Délkelet-Ázsia nagyon is nyitott az üzletre, és fontosnak tartja a mélyebb kereskedelmi integráció nyújtotta gazdasági előnyöket, továbbá hogy Kína a belső piac fejlesztését célzó tervek ellenére nem fordul befelé. Ráadásul egyértelműen kiderül belőle az is, hogy a gazdaságpolitikában a térség államai nem akarnak választani az Egyesült Államok és Kína között.
