Lezárulhat az uniós költségvetési vita

A ma kezdődő uniós csúcsra azzal a tervezettel érkeztek a felek, hogy a 750 milliárd eurós kilábalási alap és a 2021–2027 közötti időszak költségvetési kifizetései továbbra is az új jogállamisági mechanizmushoz kapcsolódnak majd. Ám – és ez a lényeg – lehetőség nyílik rá, hogy a lengyel és a magyar kormány az Európai Bíróságon megtámadja az új mechanizmust, amelyet – a lengyel RMF rádió információi szerint – mindaddig nem alkalmaznak majd, amíg a bíróság ki nem mondja, hogy összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ez a feltétel – a rádió értesülései szerint – egyike volt Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb követeléseinek. A bíróság lassú ügymenete miatt az új jogállamisági mechanizmus alapján 2022 közepe előtt – vagyis a következő magyar parlamenti választást megelőzően – várhatóan nem hoznak szankciókat és nem vonnak el uniós forrásokat. Azt, hogy Berlin, illetve Budapest és Varsó megegyezésre jutott a magyar–lengyel költségvetési vétó elhárításáról, Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes jelentette be tegnap. A javaslatról lapzártakor még folytak a tárgyalások a 27 tagállam EU-nagykövetei között.

A tervek szerint a csúcson elfogadnak egy részletes kézikönyvet is az új jogállamisági mechanizmushoz, biztosítékokkal arra, hogy kizárólag az Európai Unió költségvetésének védelmében alkalmazható, vagyis kizárólagos célja az uniós források nem megfelelő felhasználásával szembeni védekezés. Ezt a feltételt a mechanizmus szövege már eddig is tartalmazta, de a magyar és a lengyel kormány szerint nem volt elég pontos a megfogalmazás.

A kézikönyv tovább részletezi a mechanizmusnak eddig is részét képező „vészfék” működését, és a szankciók bevezetésének menetrendjét. A lényege, hogy ha egy tagállammal szemben szankciókat akarnak indítani, akkor az érintett felkérheti az Euró­pai Tanács vezetőjét, hogy vigye az ügyet a következő uniós csúcstalálkozóra, ahol azt megvitatják. Itt tehát nem a vétózás lehetőségéről van szó, mert a pénzek megvonásáról továbbra is a tanács dönt minősített többséggel, ez csupán egy politikai ütköző, amely késleltetheti az eljárás megkezdését. A kézikönyv tartalmazza továbbá, hogy a mechanizmus nem érinthet a tagállamok saját hatáskörébe tartozó ügyeket, ilyenek például a családjogi témák, azaz például a melegházasságok legalizálásával vagy a bevándorlással kapcsolatos kérdések.

A csúcson valamennyi tagállamnak el kell fogadnia a kézikönyvet, köztük olyan országoknak is, mint Hollandia, Finnország, Dánia és Svédország, amelyek fontosnak tartják, hogy a mechanizmust az EU alapvető értékeivel kapcsolatos rendszerszintű fenyegetésekkel szemben is alkalmazni lehessen. Ezért az sem zárható ki, hogy a mai csúcstalálkozón további alkuk születnek majd, például a környezetvédelmi kvótákkal kapcsolatban, és heves harcok folynak a konkrét megfogalmazások miatt. A zloty tegnap több mint kéthavi csúcsra erősödött az euróval szemben a hírekre, és a forint is vágtába kezdett.

A Brexit-megállapodás maradt a fő kérdés

Lapzárta után ült tárgyalóasztalhoz Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megvitatni, milyen lehetőségeik maradtak még a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások idei folytatására, mivel annak január 1-jén, azaz 22 nap múlva életbe is kellene lépnie. Az egyik fő nyitott kérdés, hogy a jövőben esetlegesen változó uniós előírások – egyebek mellett az állami támogatásokról – érvényesek legyenek-e valamilyen feltételek mellett a briteknél is. Ha minden ilyen változást automatikusan be kellene vezetni a szigetországban is, az London szerint az ország szuverenitását szüntetné meg, holott épp azért léptek ki az EU-ból, hogy azt megőrizzék. | VG