A vakcinázás felélénkítheti a gazdaságot

Hogy viselték a járványt?

Pest megyét földrajzi elhelyezkedése és a közlekedési infrastruktúra fejlettsége az ország második legnagyobb gazdasági potenciálú területévé tette. A járvány első és második hulláma közepette a megye gazdasága válságálló képességről tett tanúbizonyságot. A megyében 2020 első kilenc hónapjában 89 milliárddal növekedtek a beruházások 2019-hez képest, 521,75 milliárd forintra. Az export is bővült: az előző évi 1345,3 milliárd forintról 1480,8 milliárdra. Ahol a válság kikerülhetetlenül érintette a vállalkozások működőképességét, abból a mi cé­geink sem tudtak kimaradni, legnagyobb mértékben a vendéglátás és turizmus területén, az ide kapcsolódó és a személyi szolgáltatásokban. A munkanélküliségi ráta 1,8 százalékról 3,6 százalékra nőtt, de ezzel is még jóval az országos átlag alatt maradtunk. A havi átlagkereset egytizedével emelkedett, de ne felejtsük el: ez nem pusztán a béremelésekből eredt – a korábban minimálbérre bejelentettek munkanélkülivé válása emelte az állással rendelkezők statisztikai átlagát. Pest megye gazdasága ütésállónak bizonyult.

Gazdasági érdekvédelemként együtt tudtak működni a kormányzattal?

Engedje meg, hogy két mondat erejéig ne csak a válságidőszakot, hanem az azt megelőző kilenc esztendőt is sommásan értékeljem. Elsősorban azért, mert nagyon szomorú lenne, ha annak a közös munkának a megkérdőjelezhetetlen eredményeit ez a világjárvány szinte kiiktatná az emberek tudatából. Emlékezzünk rá: 2010 és 2019 között a patrióta gazdaságpolitika kivételes eredményeket produkált valamennyi makrogazdasági mutató tekintetében. Ebben a munkában az MKIK „nyakig benne volt”, javaslatainkat a kormányzat meghallgatta és támogatta. A válságkezelő intézkedések döntő többségét is a kamarával való egyeztetést és konzultációt követően hozták meg. Ezek nagy hatással voltak és vannak a munkahelyek megvédése és megőrzése, új munkahelyek teremtése, a beruházások és az export ösztönzése terén. A kamarai javaslatok közül gondoljuk csak végig az iparűzési adó kérdését érintő, nagy port kavaró indítványunkat. Az iparűzési adó 50 százalékos csökkentése a kkv-szektorban mintegy 180 milliárdot hagy a cégeknél. A kamarai javaslat tartalmazta, hogy az önkormányzatok működőképességét fenn kell tartani, és a kormánynak ott, ahol ez indokolt, kompenzálnia kell a kieső bevételeket. Vannak olyanok, akik szembe akarják állítani az önkormányzati világot a vállalkozások világával. Ez sikertelen akció lesz, hisz a vállalkozások döntő többsége lokálpatrióta érzéseket táplál. Annak a kormányzatnak, amelyik 2010 után az önkormányzati szféra teljes adósságállományát központi forrásokból rendezte, holott az adósságok az előző kormányzatok működése során keletkeztek, a jó szándékát és szavahihetőségét nem lehet megkérdőjelezni.

Milyenek a kilátások, lesznek cégek, amelyek nem élik túl a válságot? Függ a gazdaság jövője az oltási kampánytól?

A realitás az, hogy lesznek még olyan vállalkozások, amelyek befejezik a tevékenységüket. A világ mindig is úgy működött, hogy alakulnak és megszűnnek vállalkozások. Nagyon lényeges, hogy a cégek mögött lássuk az embert, és az ő szakértelmét. Teremtsük meg a lehetőségét, hogy ha már saját vállalkozást nem tud működtetni, a munkaerőpiacon – akár átképzések útján – szakértelme keresett cikk legyen, és biztosítsa a megélhetést. Ami az oltási kampányt illeti, nem mondok vele újat, az egész társadalom türelmetlenül várja, mikor tud az emberiség túllépni ezen a borzasztó megrázkódtatáson. Ez a járvány a mobilitásra mérte a legnagyobb csapást. A kontaktok számának csökkentése az áruk, szolgáltatások, személyek addig megszokott szabad áramlása elé állított képzeletbeli kerítéseket. Biztos vagyok abban, hogy ha visszatérhetünk korábbi életünkhöz, döntő mértékben javulnak a gazdasági lehetőségeink.

Lesznek a kamarának további

javaslatai?

A MKIK-ban komoly előkészítő munka folyik 14 munkabizottságban a gazdaságélénkítő javaslatokról. Zajlik egy nemzetközi versenyképességi küzdelem is, hiszen az átalakuló piacokon a beszállítói kör is átalakul. Nem mindegy, hogy a magyar vállalkozások mikor tudnak innovatív termékekkel új piacokat szerezni. Rendkívül érdekes helyzetet hoz, amikor a hitelmoratórium véget ér, és a törlesztőrészletek újból esedékessé válnak. A kamara készül a forrásbiztosításra az eddig is sikeres Széchenyi-kártya hitelkonstrukcióival. Ennek már most is van új munkahelymegtartó hitele, turisztikai kártyája, folyószámlahitele, likviditási hitele és beruházási hitelplusz programja. Ami Pest megyét illeti, rendkívül optimista vagyok. Megnyílik a hozzáférés a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési ciklus kohéziós alapjaihoz. Pest megye nem marad ki a kormány vidékfejlesztési programjából, és a vállalkozásaink igénybe vehetik az országos célzott vállalkozói támogatásokat is. Így azt gondolom: Pest megye lesz a magyar gazdasági növekedés motorja.