Digitálisan követik a faanyag útját

Februárban léptetik működésbe Romániában a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer (SUMAL) új változatát, amelytől elsősorban azt remélik, hogy jelentősen hozzájárul az illegális fakivágás és -kitermelés visszaszorításához. A számítógépes alkalmazás segítségével ellenőrizni lehet, mennyi fát vágtak ki, hová szállítják, milyen raktárba kerül a faanyag, és az ágazatban tevékenykedő valamennyi érintett és felhasználó – erdészetek, erdészek, szállítók, fűrésztelepek és fafeldolgozók – köteles lesz használni a rendszert. Az új módszerrel megszűnik a papíralapú menetlevél, a cégeknek és az erdészeteknek minden esetben a telefonos alkalmazásban kell kitölteniük a dokumentumot, feltüntetve egyebek között a tulajdont igazoló okiratokat, üzemtervek műszaki mutatóit. Ezek hiányában hiába bélyegzik le az erdőben a faanyagot, a rendszer nem állítja ki a kitermelési engedélyt, kockáztatni pedig nem érdemes: tíz köbmétert meghaladó famennyiség illegális kitermelése, szállítása, értékesítése már bűnvádi eljárást von maga után.

A bukaresti hatóságok tíz évre betiltották a rönkfa exportját az Euró­pai Unión kívüli országokba, ez azonban nem nyújt átfogó és azonnali megoldást, mivel nem a kivitel ritkította nagymértékben az erdőket, hanem az illegális fakitermelés. Tánczos Barna romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter úgy véli, a tevékenység jelentősen megfékezhető a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer segítségével. A hivatalát a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség de­cemberi kormányra kerülése óta ellátó tárcavezető kérdésünkre kifejtette: annak megakadályozása a legfontosabb teendő, hogy az illegális famennyiséget értékesíteni lehessen, ezzel ugyanis megakadályozható a kitermelés is, mert már nem lehet a rönköt deszkává alakítva pénzzé tenni.

Ezen túlmenően olyan szakemberekre van szükségük a nyomozó hatóságoknak, akik értik, mit jelent az illegális fakitermelés, és képesek tetten érni, leleplezni az erdész, a kitermelő, a szállító, a feldolgozó cég, sőt adott esetben a rendőr, a polgármester, a politikus közötti összefonódást, ha van ilyen. „Habár évek óta szervezett bűnözésről, óriási famaffiáról beszélünk, nem látunk egyetlen konkrét esetet sem a román nyomozó hatóságok és a bíróságok asztalán. Márpedig ha ilyen mértékű az illegális fakitermelés az országban, akkor valahol óriási baj van, ha nem tudjuk ezt tetten érni” – állapította meg a környezetvédelmi miniszter.

Tánczos Barna egyébként nem tartja valósnak azt a tavaly nyilvánosságra került adatot, amely szerint Romániában évente húszmillió köbméter fát termelnek ki illegálisan – kétszer annyit, mint törvényes úton. „Illegális fakitermelés sajnos létezik Romániában, ez ellen küzdeni kell, de szerintem közel sincs szó ekkora mennyiségről” – közölte kérdésünkre a tárcavezető. A román hatóságok a tavalyi év első felében több mint ezer bűnvádi eljárást kezdeményeztek törvénytelen fakitermelés miatt. Mivel számos jel utal arra, hogy az illegális fakitermelés mögött szervezett bűnözői csoportok állnak (Romániában nem ritka, hogy erdészeket gyilkolnak meg, bántalmaznak súlyosan), sokak szerint a környezetromboló bűncselekmények felderítésére szakosodott különálló környezetvédelmi ügyosztály létrehozása eredményezhetne megoldást.