A vakcinahírek gyengítik az eurót

K ét hónapja először az 1,2-es szint alá erősödött a dollár ez eurókeresztben, annak ellenére, hogy öt hónapos defláció után januárban a nulla fölé ugrott az eurózóna éves fogyasztói árindexe, a repülőrajtban 0,9 százalékig szökve fel. A tankönyv szerint ennek erősítenie kellene az egységes valutát, hiszen az emelkedés a 2 százalékos cél felé elméletileg közelebb hozhatná az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai fordulatát: a pénzteremtés lassítását és a kamatok visszaemelését. Ezt a hatást valamelyest kompenzálhatja, hogy az Egyesült Államok a vártnál jobb munkaerőpiaci trendekről számolt be a napokban.

Az elemzők egybehangzó véleménye szerint azonban mégsem ez az oka az euró gyengülésének, hanem – az óriási mennyiségű vételi pozíció korábbi kiépülése mellett – az, hogy a koronavírus elleni vakcinázás európai késlekedéséről szóló hírek tömege az Egyesült Államok javára billenti a gazdasági kilábalási remények mérlegét. „Nagyon sok minden sugallja, hogy az USA jobb állapotban emelkedik ki a válságból, mint az eurózóna, ahol folyamatosan az újabb fertőzési gócokról és a kaotikus oltási kampányokról szólnak a főcímek. Ki akarna emelkedő euróra fogadni ilyen körülmények között?” – tette fel a költői kérdést a Commerzbank deviza-összefoglalójában a feltörekvő piaci elemző, You-Na Park-Heger.

Az EKB nem csak azért nem dőlhet hátra, mert minden hét vakcinázási késlekedés a Bloomberg Economics számításai szerint 12 milliárd eurónyi kieséssel jár a GDP-ben, és távolabbra löki a kilábalást. Az infláció jelentős részben egyszeri tényezők miatt emelkedett, és messze még a célszint. Ugyanakkor a Federal Reserve is évekig lazán tarthatja még a politikáját, ami a dollár ellen szól. De mellette, hogy Joe Biden új amerikai elnök a nagyobb beavatkozás mellett tette le a voksát a gazdaságösztönző csomag méretéről szóló vitában. A pénzügyi piacok minden bizonnyal még jó ideig fürdeni fognak a rekordmennyiségű pénzben, miközben a GameStop részvényeit felröpítő küzdelem sokak számára már az árfolyambuborék kipukkanásának rémét idézte fel. Mégsem vagyunk a piaci összeomlás szélén – vélik a Société Générale közgazdászai. A pénzteremtés kitart, és a részvénypiac elé az is pajzsot emel, hogy az emelkedő inflációs várakozások elkezdték trendszerűen feltolni az állampapírok hozamait, azaz csökkenteni az árukat – írták elemzésükben. A német harmincéves államkötvény hozama tegnap, szeptember óta először, csaknem a nulla fölé emelkedett. A tízéves amerikai papíré pedig 1,5 százalék felett forgott, ami hat hónap alatt 1 százalékpont emelkedést jelent.

Előretekintve, a kilábalást alapvetően befolyásoló oltási hírek mozgathatják az euró-dollár árfolyamot. Rövid távon a Saxo Bank elemzése szerint az 1,189-es szinten húzódik ellenállás a dollár előtt. A Nordea friss elemzése 1,17 dollár környékére kalkulálta az euró valós értékét. Hosszabb távon az elemzők Európában is általában továbbra is kilábalásra számítanak, ami életben tartja az euró erősödését előrevetítő jóslatokat, a Raiffeisen például 1,23-os árfolyamot vár az év végére. Nagyjából ugyanazok a tényezők szabhatnak trendet a közép-európai devizáknak is, amelyek azonban még érzékenyebbek lehetnek a kilábalás és az infláció változó kilátásaira, mint az euró. Vannak helyi tényezők is: a cseh koronával például 11 hónapos csúcsok körül kereskednek, az euró ellenében 26 alatt, mert az elemzők többsége azt várja, hogy a prágai központi bank még az év vége előtt kamatot emelhet. A forint a Raiffeisen elemzése szerint március végéig 356 körüli árfolyamon maradhat, az év végére azonban 350-re erősödhet.