Von der Leyen-talány, Nvidia-öröm: Trump újabb gesztust tett Hszinek

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak úgy kell szerdán hétéves uniós költségvetési tervezetet beterjesztenie, hogy Európában versenyképességét bénító háború dúl, miközben a vámvilágháborúban kettős küzdelmet folytat az Egyesült Államok és Kína ellen. Az utóbbiak egymás elleni tusakodásának sincs vége, az Európai Unió számára azonban hatalmas a bizonytalanság, miközben az elmúlt napokban-hetekben a két legnagyobb gazdasági világhatalom számos jelét adta, hogy az új helyzetben, a bezáródó kapuk mellett nyitnak is olyanokat, amelyek az érdekeiket szolgálják. Tipikus, sokak számára meglepő a hétfői amerikai húzás, közben az európaiak még aludtak. A vámháború friss epizódja.

A nagyobb kép: 

• Donald Trump amerikai elnök január óta hatalmas vámtarifákkal csap oda és szanaszét, de tárgyalni akar, erre határidőket szab, amelyeket azonban hajlandó tologatni.
• A fő rivális Kína nyilvánvalóan a fő rivális marad, de rengeteget vonultak hátrább az év eleji orbitális tarifákhoz képest, az elmúlt hetekben pedig finomhangolás történt további átgondolt engedményekkel.
• Az Európai Unió ott tart: augusztus 1-jéig kapott időt Trumptól, hogy tárgyalásokkal mérsékeljen egy kilátásba helyezett durva, 30 százalékos vámtarifát. Keleti irányban: Von der Leyen Pekingbe utazik egy rossz előjelekkel induló július 24-i csúcstalálkozóra – az elmúlt két hét engedményekkel indult, majd európai politikusok pekingi füleknek igen durvának tetsző nyilatkozatokat tettek, ezután megint enyhülés következett. Ebben a világgazdasági hármasban a nyilatkozatokból nehéz kiolvasni, mi folyik a színfalak mögött, a felek egymásnak is „illegetik magukat”, ugyanakkor a döntő, hogy végül milyen vámpolitikai és egyéb ütések csattannak és megegyezések köttetnek. Európa minden kétségen kívül a leggyengébb ebben a hármasban, izmait azonban szereti mutogatni.   

Vámháború: miért sokatmondó a meglepő fordulat, ami éjszaka történt?

A vámháború körülményei közt – hol van már az évtizedekig agyondicsért globalizáció és piacfétis? – nyilvánvalóan mindenki a maga számára legelőnyösebb helyzetet szeretni elérni, a lehető legkevesebb kárt szenvedve el, és ehhez képest minél nagyobb előnyöket szerezve.

Eközben folyik egy ideológiai-politikai háború is, amelyben mindegyik fél kiválóan meg tudja indokolni, miért üt oda a másiknak. Ha ez túlszalad, rosszul járnak, ezért az az út, hogy olyan terepen ütünk oda az ellenfélnek, ahol neki fáj jobban, mint nekünk, ahol azonban nem így van, ott inkább visszakozunk. 

Ez az, amit az amerikai Joe Biden-adminisztráció alatt, mikor még nyoma se volt vámháborúnak, a valódi fegyverekkel vívott háború idején Európában alaposan elnéztek. Az Oroszországra kirótt szankciókkal, bezárva energiaellátási csatornákat, ami minden álmoskönyv szerint csak áremelkedéshez és versenyképesség-romláshoz vezethetett, egyetemben az olyan epizódokkal, amikor országok szinte megünneplik fő energiaellátó vezetékeik felrobbantását és lezárását.

Az amerikai Nvidia friss esete azt példázza, hogy létezik egy racionálisabb gondolkodásmód is, amelyben az üzlet felülírja az ideológiát, hasonlóan ahhoz, ami szintén frissen a háború környékén történik Washingtonban: ha lezárni nem tudjuk, akkor legalább szállítsunk fegyvert pénzért, az európaiak majd szépen kifizetik. Hozzáfűzendő: Trump esetében már kezdetben sem ideológiáról volt szó, folyton ezt csinálja – előreront, majd visszakozik, hogy még így is előnyhöz jusson. Ha bejön a számítás.

A Nvidia, a kínaiak és az amerikai mesterségesintelligencia-csipek

Az eset az amerikai Nvidiával esett meg, amely nem véletlenül lett a világ legnagyobb tőkéjű vállalata: a gazdasági növekedés kulcsa ma a technológiai tömeggyártás, leghasítóbban a mesterséges-intelligencia (MI) beruházások, ezekhez csipekre van szükség, a Nvidia pedig fejlett csipeket gyárt, nem csak az amerikai piacra.

A Nvidia részvényei 4,5 százalékot ugrottak a piac előtti kereskedésben (majd a keddi piacnyitás után is körülbelül ennyit), amikor a hétfői amerikai piaczárás után a társaság egy blogposztban közölte: amerikai kormányzati hivatalnokoktól úgy tudják, megkapják a zöld fényt, hogy ismét exportálhassák az MI-technológiákban használt H20 csipeket Kínába.

Ezekről azt kell tudni, hogy ez nem a legfejlettebb kategória, a Trump-adminisztráció azonban áprilisban betiltotta, illetve kormányengedélyezéshez kötötte a kínai szállításokat. Ha ezek újraindulnak, az dollármilliárdokat tehet hozzá a Nvidia árbevételéhez már az idén.

A Nvidia vezérigazgatója, a tajvani születésű Jensen Huang a múlt héten személyesen találkozott Donald Trump elnökkel, és jelenleg Pekingben van egy a kormány szponzorálta konferencián. Az állami CCTV-nek nyilatkozva megerősítette, hogy küldhetik a csipeket. Ursula von der Leyen jövő heti utazása hoz-e az unió számára hasznos áttörést valamilyen gazdasági fronton, erre nem sokan fogadnának nagy pénzben.