Hazánkban naponta egy lakás árát lopják el az online bűnözők – újabb csalástípus terjed

A fogyasztói szokások változása és a digitalizációs folyamatok átalakulása miatt egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus pénzforgalomra. Mindezzel párhuzamosan fokozatosan egyre több a csalástípus, és növekszik a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések száma is.

Újabb csalástípus tejed

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélszolgálatára idén mostanáig 172 olyan ügyféljelzés érkezett, amely a jegybank nevével történő visszaélésről számolt be. A csalók egyik csoportja – a telefonos hívás során a jegybank munkatársaként bemutatkozva — azt jelezte az ügyfeleknek, hogy jogtalan tranzakciót (utalást, készpénzfelvételt, limitemelést) kezdeményeztek a számlájukról, és ezért szükséges az „adatokat egyeztetni”. Ennek során megszerezni tervezik a bankszámla vagy bankkártyaadatokat, a tulajdonos nevét, kártyaszámát, illetve a kártya hátlapján található háromjegyű CVC-kódot is. Ezek birtokában online vásárlásokkal emelik le az ügyfelek pénzét azok bankszámlájáról jellemzően olyan Európán kívüli webáruházas vásárlások útján, amely esetén nincs szükség kétfaktoros, megerősített ügyfél-azonosításra. Az MNB ügyfélszolgálatára érkező panaszok közül 82 esetben számoltak be e csalási mintázatról. 

A kiberbűnözők másik csoportja magát szintén az MNB munkatársának kiadva „telefonos piackutatást” végez, azt tudakolva, hogy a felhívott ügyfél értesült-e a banki csalásokról. A beszélgetés során eloszlatják az ügyfél gyanakvását, éberségét, majd egy adott ponton ők is a banki adataikat kérik el tőlük. Ebben az esetben is a fogyasztók megkárosítása a nyilvánvaló cél.

Így védekezhet a csalás ellen

A Magyar Nemzeti Bank soha semmilyen ürüggyel nem kéri el az ügyfelektől telefonos, elektronikus úton azok bizalmas bankszámla- vagy kártyaadatait. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot az is, ha a telefonáló – miután az ügyfél bizalmatlan, vagy nem hisz neki – sürgető vagy fenyegető hangnemet használ.

Ha egy ügyfél mégis megadta bizalmas azonosítóit, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának és a rendőrségnek. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.

Ha azt gyanítja, hogy adatai illetéktelen kezekbe kerültek, vagy számláját, bankkártyáját érintő csalás áldozata lett, a károk mérséklése érdekében első lépésként tájékoztassa a bankját. Nagyobb esélye van a károk minimalizálására, a további veszteségek megelőzésére, valamint a bejelentés elmaradásából adódó esetleges jogi hátrányok kiküszöbölésére, ha a lehető leghamarabb cselekszik. A kibertámadás – amely leggyakrabban úgynevezett adathalászat útján valósul meg – bűncselekmény, ezért a bankjával történő egyeztetés után a lehető leggyorsabban tegyen feljelentést a rendőrségen!

További részletek az Origo oldalán olvashatók.