A tengerentúlon már újranyitnak, míg Európa ismét bezár
A hét közepén teszi közzé az eurózóna márciusi inflációs mutatóinak első becslését az Eurostat. A várakozások szerint elsősorban az üzemanyagárak bázishatása miatt az árnyomás már erősödött ebben a hónapban, azonban visszafoghatja a gyorsulást a márciusban Európa-szerte megszaporodó korlátozó intézkedések kiskereskedelmi forgalomra gyakorolt hatása. Az elemzői konszenzus szerint az infláció 0,9 százalékról 1,3 százalékra gyorsult, míg a maginfláció 1,1 százalékról 1,2 százalékra emelkedett – mondta Váradi Beáta, az OTP Elemzési Központ szakértője. Áprilisban folytatódhat az energiaárak bázishatása miatti áremelkedés, a gazdaság újranyitása okozta gyorsulás azonban valószínűleg várat még magára, mivel az európai járványhelyzet egyelőre nem engedi a korlátozások teljes feloldását. Az elemzők szerint az eurózóna gazdaságának kilábalása a legkorábban májusban kezdődhet majd el, és átmenetileg a cél fölé emelheti az árindexet, de az éves átlag ezzel együtt sem haladja majd meg érdemben a 2 százalékot.
Az Egyesült Államokban pénteken teszik közzé a márciusi munkaerőpiaci adatokat. A várakozások szerint mintegy 500 ezerrel bővült a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra mérséklődött, ez további javulás a februári, vártnál kedvezőbb adatoknál. A pozitív várakozások hátterében a Biden-adminisztráció 1900 milliárd dolláros koronavírus-mentőcsomagja és a jó ütemben haladó oltási program miatt fokozatosan lazuló korlátozó intézkedések állnak. A munkaerőpiac élénkülésére nagy szükség van, hiszen tavaly februárhoz képest továbbra is 9 millióval kevesebben dolgoznak az Egyesült Államokban. Váradi szerint felpörgésre számíthatunk a következő hónapokban, ha a beoltottak számának növelésével sikerül visszaszorítani a járványt, és nem alakulnak ki újabb fertőzésgócok.
A Fed továbbra is a teljes foglalkoztatottságot tartja elsődleges céljának, ezt 2 és 4 százalék közötti munkanélküliségi rátával lehet elérni. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint 2022-ben ez már megvalósulhat, ha ebben az ütemben halad a kilábalás. A Biden-adminisztráció által tervezett 3000 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési program is jókora lökést adhat a növekedésnek.
A program a párizsi klímacélok megvalósításával összhangban lévő beruházásokon keresztül teremtene új, minimum 15 dolláros órabért biztosító munkahelyeket. A gazdaság vártnál gyorsabb helyreállását vetíti előre, ha a beérkező munkaerőpiaci adatok a vártnál is kedvezőbben alakulnak – tette hozzá Váradi.
