S zázezer autót nem tudtak készre szerelni tavaly a globális csiphiány miatt a Volkswagen csoporthoz tartozó vállalatok – ismerte el a konszern 2020-as üzleti jelentését és jövőbeni terveit bemutató tegnapi tájékoztatóján Herbert Diess. A vezérigazgató hozzátette, hogy a beszállítási gondok nem szűntek meg, emiatt az idén nem tudják pótolni a lemaradást, viszont a jövőben közvetlenül a csipgyártókkal szerződnek majd le azért, hogy megelőzzék a hasonló helyzeteket. A globális piacvezető szerepét a csipellátásáról jó előre gondoskodó Toyotával szemben elveszítő VW csoport 2020-as éve a járvány visszahúzó hatása ellenére is jól sikerült, és ez erőt ad a folyamatban lévő stratégiai átalakításokhoz, amelyek középpontjában az elektromobilitás áll. A tavalyi pénzügyi eredmények jobbak voltak ugyan a vártnál, de befektetői szemmel nézve a számok így is lelombozók.
Diess megerősítette a február végén közölt előzetes adatokat: a 12 százalékkal, 222,9 milliárd euróra csökkent bevételt, a 37 százalékkal, 8,82 milliárd euróra olvadt adózott eredményt és a 11 millióról 9,2 millióra esett értékesítési darabszámot. Az üzemi marzs 4,3 százalékra mérséklődött, itt viszont radikális előrelépést vár a konszern vezetése: az idén eljuthatnak az 5–6,5 százalékos sávba, majd ha jól megy, a jövő évtől kezdve már a 7–8 százalékos sávban mozoghat a marzs. Ehhez szükség volt a 2023-ra teljesülő kétmilliárd eurós kiadáscsökkentési program elfogadására: az anyagköltségeken 7 százaléknyit faragnak, emellett ötezerrel csökkentik a 670 ezres munkavállalói létszámot, egyeztetve a konszernnél egyébként erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező szakszervezetekkel. A befektetők jóindulatának megnyerésére változatlan, 4,80 eurós kifizetését javasolja a vezetés a 2020-as profit terhére.
Az osztalék magasabbra is hághat, ha a VW csoport sikerre viszi most meghirdetett ambiciózus terveit. A nyíltan a Tesla babérjaira törő elképzelések a villanyautó- és akkumulátorgyártásra és a kapcsolódó hálózati infrastruktúra gyors kiépítésére fókuszálnak. Az utóbbihoz sikerült bevonni a brit BP, az olasz Enel és a spanyol Iberdrola energiatársaságot. Már az idén dupláznának, és elérhetik az egymilliós villanyautó-eladási mérföldkövet. A szoftverre, az akkumulátorra és a töltőrendszerre vonatkozó szabványosítással egyrészt felgyorsítanák, másrészt olcsóbbá tennék a gyártást, ami a késztermék árában is jelentkezne.
Az akkumulátorgyártással kapcsolatos terveiket is felvázolták a hétfői Power Dayen, amely bevallottan a Tesla energetikai innovációit és céljait prezentáló Battery Day lekoppintása. A VW egyedül vagy partnereket bevonva hat akkumulátorgyárat épít és állít üzembe 2030-ig, ezek összkapacitása évi 240 gigawatt lesz. Az első 40 gigawattos egység a svéd Northvolttal közösen épül, s már 2023-ban üzemelni fog a skandináv országban. A második gyárat is a svédekkel közösen építik a németországi Salzgitterben, 2025-ös átadással. Egy évre rá lép be a spanyol, portugál vagy francia földön létesülő újabb gyár, amelyet 2027-ben a cseh, szlovák vagy lengyel helyszínen tervezett üzem követ. A maradék két egységnek még hozzávetőleges helye sincs, és még csak az első két gyár finanszírozása va n megoldva. A német konszern töltőhálózat-építési tervei viszont már nem csak Európára szorítkoznak. A kontinensen az említett energiacégekkel közösen 2025-re 18 ezer töltőpontból álló hálózatot hoznak létre. Ez rendkívül merész vállalás, a jelenlegi hálózat ötszöröse. A kivitelezésre egyedül a Volkswagen 400 millió eurót tesz félre. Észak-Amerikában év végéig 3500 gyorstöltő pontot létesítenek az ottani, Electrify America nevű leánycégük közreműködésével, míg Kína 17 ezer, 2025-ig megépítendő töltőponttal szerepel a VW térképén. Itt egyébként 2030-ra már évi kétmillió fölé szeretnék növelni az e-autó-eladásaikat. A teljes terv költségeit nem részletezték, csak annyit tudni, hogy 2025-ig 35 milliárd eurót szánnak e-mobilitási beruházásokra, nagyjából annyit, amennyibe a 2015-ös dízelbotrány került.
A befektetők nagy lelkesedéssel fogadták a grandiózus terveket, a VW árfolyama 6,5 százalékos pluszban is járt tegnap a frankfurti börzén, ez hat és fél éves csúcs. Idén a kurzus a harmadával emelkedett, ezzel a kapitalizácó átlépte a 118 milliárd eurót.
A múlt évi
4 százalékról
7-8
százalék közé nőhet
az üzemi marzs jövőre
Tavaly az értékesítés és a profit is zuhanórepülésbe került a Volkswagennél, az előbbi 12, az utóbbi pedig csaknem 40 százalékkal esett
