Jász-Nagykun-Szolnokban máris szárnyal az ipari termelés, folynak a fejlesztések

A járvány harmadik hullámánál tartunk, hogy állja az ismétlődő csapásokat a Dunától keletre eső országfél legiparosodottabb megyéje?

A reméltnél nehezebben kezdődött a 2021-es gazdasági év. A járvány a térségünkben működő mintegy 7250 társas vállalkozás 15 százalékát érintette különböző mértékben. A nem szalagrendszerben dolgozó társas vállalkozások egy jelentős része sikeresen megszervezte az otthoni munkavégzést. Részleges leállás több nagyvállalatnál történt. Az elhúzódó, és ma még végeláthatatlan világjárvány közérzetet, életminőséget romboló hatása mellett szedi az áldozatait. Reménykedünk, hogy közeledünk az alagút végéhez. Megyénk vállalkozásai ebben a tudatban, dacolva a károkkal, teszik a dolgukat.

Adott újabb lökést a munkanélküliségnek a harmadik hullám?

A foglalkoztatottak száma az év elején kismértékben csökkent, de az első negyedév végére visszakúszott a múlt év végi szintre. A megyénkben kialakult foglalkoztatáspolitikai szerkezet egészében hasonló az országos helyzethez. A gondot az jelenti – ha a fejlett nyugat-európai országokhoz viszonyítva elemezzük a helyzetünket –, hogy nálunk az összfoglalkoztatotti létszám valamivel kevesebb, mint fele található az értékteremtő gazdaságban. A megye három nagy térségét elemezve megállapítható, hogy a nagyobb vállalatok döntő hányada a Jászságban, a szolnoki térségben helyezkedik el, míg a Nagykunságban, a Közép-Tisza-vidéken és a Tiszazugban a kisvállalkozások jellemzők. A javulás tükröződik a február végi statisztikában, az ipargazdaság két számjegyű növekedésében. Az első negyedév immár nagy pontossággal prognosztizálható, 10 százalékot meghaladó lehetett a növekedés. Megyénk három nagy térsége közül az élen levő Jászságban mérsékeltebb a növekedési ütem, mint a szolnoki térségben és a Nagykunság egészében. Az adottságok a három térségben nagyon eltérők, azonban a sikerorientáltságban és az elkötelezett munkában nincs különbség. A természeti környezetünkre, lehetőségeinkre és a gyarapodó tudásbázisra épülő gazdaságot képesek vagyunk növekedési pályán tartani.

Visszatérnek a járvány előtti kihívások?

Előretekintve megállapítható, hogy a termelékenység területén jócskán van még tartalék. A világpiacon versenytársként tartósan jelen lévő nyugat-európai vállalkozásokhoz viszonyítva, különös tekintettel a német és osztrák cégekre, a nagyobb ütemű növekedésünk ellenére szembetűnő a különbség – hátrányunkra. A hazai kis- és középvállalkozási (kkv) szektor fokozottabb fejlesztési támogatása biztosítja a teljes foglalkoztatást, és ennek következtében az életminőség tartós javulását. Az extenzív fejlődés szakasza lezárul. Az intenzív szakaszban a gazdaságirányítást, a munkáltatók és a munkavállalók tudását, alkalmazkodókészségét kell fokozatosan gyarapítani. A gyártási kultúra fejlesztése, a technológiai rekonstrukció a kkv-szektor vállalkozásainál mérsékeltebb ütemű az előző évekhez viszonyítva, de egészében folyamatosnak mondható. A nagyobb vállalkozásoknál jelentősebb fejlesztések a Jászságban, a szolnoki és a törökszentmiklósi térségben vannak folyamatban.

Vannak tartós károk a munkaerőpiacon?

A felszámolások nem jellemzők, egészében azonban az ipargazdaságban foglalkoztatottak létszáma a múlt év utolsó harmadában nyolcszázzal csökkent. Az év első negyedében az összfoglalkoztatotti létszám a csökkenést megelőző időszak szintjére emelkedett. A kisvállalkozások reménykednek, hogy a gazdaság újraindításának érdekében a pályázati források rövid időn belül rendelkezésre állnak, és ez hatással lesz az ez évi várható teljesítményre. A vírus 2021. május közepéig történő leküzdése esetén reális esély van arra, hogy az ipargazdaság ez évi növekedése 7-7,5 százalék körül alakul a megyénkben.

A megyei ipar növekedése a

10

százalékot is meghaladhatta az első negyedévben