Problémás a helyreállítási terv

Bár a hivatalos álláspont szerint a szokásos egyeztetések zajlanak csupán, egyre nyilvánvalóbb, hogy Romániának gondjai támadtak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási és ellenálló képességi alap forrásainak megpályázása körül. Miközben például Portugália már benyújtotta tervét az Európai Bizottságnak, a napokban kiderült, Brüsszel számos ponton nem ért egyet a román kormány elképzeléseivel, így Bukarest május végéig kapott határidőt a fennálló kérdések tisztázására. „A helyreállítási terv országos projekt, nem politikai játékszer, nincs olyan, hogy ezt Brüsszel elutasítja” – igyekezett lehűteni a kedélyeket Klaus Iohannis román államfő, aki az elmúlt időszakban többször is egyeztetett a kormány tagjaival a témában. Kiderült azonban, hogy már a sarokszámok sem stimmelnek: miközben az ország 29,4 milliárd euróra számíthat a járvány és a pandémia okozta gazdasági válság leküzdésére (az összeg kevesebb mint fele vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön), a román kormány 41 milliárd euró értékben terjesztett projekteket Brüsszel elé, tehát van miből visszanyesni.

Az Európai Bizottság (EB) tételesen kifogásolja például Bukarest 4,5 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési és autópálya-építési terveit, és inkább a metró és a vasútépítést, -fejlesztést támogatja. Románia számára azonban létfontosságúak az uniós források a sztrádafejlesztés terén, hiszen az ország autópálya-hálózatának hossza még mindig kevesebb ezer kilométernél (tavaly 6,2 százalékkal, 920 kilométerre bővült); egyebek között a helyreállítási alapból finanszíroznák a Kárpátokat átszelő első sztrádák kivitelezését. Újra kell gondolnia Bukarestnek az öntözőrendszer kiépítésére vonatkozó, 2,5 milliárd euróra rúgó fejezetet is, Brüsszel ugyanis értésre adta: korszerűtlennek és a környezetre károsnak tartja az öntözéses mezőgazdálkodás hagyományos, csatornarendszerre épülő formáját, mivel hozzájárul a sivatagosodáshoz azáltal, hogy a talajból kivonják a vizet. Kiderült, az EB a romániai földgázhálózat 600 millió eurós bővítési tervét sem támogatja, holott az ország lakosságának mindössze 40 százaléka (vidéken 22 százaléka) fér hozzá a szolgáltatáshoz. A román kormány projektje tételesen hivatkozik arra, hogy például Magyarországon 90 százalékos a gázhálózat lakossági lefedettsége. Ennek kapcsán Virgil Popescu román energetikai miniszter elmondta, Bukarest arról igyekszik meggyőzni az Európai Uniót, hogy képes hidrogént kitermelni, amelyet aztán a gázvezetékbe pumpálna; a Tranzgaz vállalat már dolgozik gázkeverékek, zöldhidrogén és más, nem konvencionális szénhidrogén felhasználását célzó beruházásokon.

A bukaresti hárompárti jobbközép koalíció vezetői szerdán a helyreállítási csomag optimalizálásáról döntöttek, ami elsősorban azt jelenti, hogy a projektek összértékét 29 milliárd euróra faragták le. „Egyetlen tervről sem mondunk le. Bizonyos projekteket teljes egészében a helyreállítási csomagból finanszírozunk, másokra máshonnan is keresünk forrásokat” – szögezte le Florin Citu miniszterelnök, aki május közepén személyesen próbálja majd meggyőzni Brüsszelben az EB illetékeseit a román csomag helytállóságáról.

Bukarest

41

milliárd euró összértékben terjesztett elő projekteket