Folytatja ultralaza monetáris politikáját az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul, rekord­alacsony szinten tartotta az irányadó kamatokat, és nem lassítja a vészhelyzeti kötvényvásárlások (PEPP) ütemét. Nem változik a refinanszírozási műveletek nullaszázalékos kamatlába és az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,5 százalékos szintje sem. A bank az év elején fokozta a kötvényvásárlásait, de a befektetők körében – miután a gazdasági környezet javulni kezdett – mindinkább aggodalmat keltett, hogy a monetáris döntéshozók a vásárlások ütemének lassítását kezdeményezik. A bank legalább 2022 márciusának végéig folytatja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program alatti nettó eszközvásárlást az 1850 milliárd eurós teljes keretösszeg erejéig, de addig mindenképp, amíg úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért. A döntést az elmúlt hetekben Christine Lagarde, az EKB elnöke már megelőlegezte, de más monetáris döntéshozók nyilatkozatai is erről szóltak, és úgy tűnik, nem volt hiábavaló az aktív kommunikáció: mostanra a piaci várakozások alkalmazkodtak a jegyban­károk véleményéhez, és a piac sem számított a PEPP-programban történő heti 20 milliárd eurós vásárlás visszafogására. Ennek megfelelően az euróövezet államkötvényeinek hozama tegnap április óta a legalacsonyabb szint közelébe csökkent.

A kamatdöntés legfontosabb része, hogy a jegybank emelte a gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit, emellett Christine Lagarde a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EKB a növekedést kiegyensúlyozottnak tekinti, szemben az eddigi törékennyel. Az új előrejelzés szerint a GDP ebben az évben 4,6 százalékkal bővül, a jövő évre vonatkozó növekedést pedig 4,7 százalékra módosították. Lagarde szerint az infláció az év hátralevő részében fokozatosan növekszik, de az árnyomás továbbra is visszafogott marad. Ennek megfelelően a bank az idei inflációs várakozását 1,9 százalékra emelte, főleg a magasabb nyersanyagárak miatt, de az előrejelzés szerint a 2021 utáni áremelkedés jóval elmarad majd a jegybank 2 százalékhoz közeli, de azt meg nem haladó célértékétől. Ezt az inflációs nyomást tehát hangsúlyozottan csupán átmenetinek tekintik, ezért nem indokol szigorítást.

Az Egyesült Államokban az infláció, a várakozásokat jócskán meghaladva, 5 százalékra emelkedett májusban, ami a Fed döntéshozóit előbb kényszerítheti a laza monetáris politika fokozatos szigorítására, a kötvényvásárlások visszafogására. Anatoli Annenkov, a Société Générale közgazdásza ezért arra számít, hogy az EKB kommunikációja ezentúl is határozottan arra irányul, hogy elhatárolódjon az esetleges amerikai keretszűkítő előkészületektől.