A világ egy részén már berobbant a koronavírus-járvány negyedik hulláma, a fertőzöttek száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint megközelítette a 190 milliót, a halálos áldozatoké pedig átlépte a négymilliót. Az Egyesült Királyságban a napi megerősített esetek száma folyamatosan emelkedik, meghaladja az 54 ezret, vagyis olyan magas, mint januárban volt. Megfertőződött Sajid Javid egészségügyi miniszter is, aki pedig már májusban megkapta az AstraZeneca oltásának második adagját. Az egészségügyi ellátórendszerre komoly terhet ró az is, hogy több mint egymillió ember szenved úgynevezett hosszú Covidtól.
Az országban azonban a járványhelyzet ellenére hétfőn eljön a „szabadság napja”, vagyis feloldják az utolsó korlátozásokat is. Ezzel azonban nemcsak az egészségügyi szakértők jelentős része, hanem a vállalatvezetők fele sem ért egyet.
A Chartered Management Institute felmérése szerint 50 százalékuk úgy gondolja, hogy az ütem túl gyors, míg 39 százalék szerint éppen megfelelő, nyolc százalék szerint pedig túl lassú.
A Sky News beszámolója szerint az állami szektorban dolgozó menedzserek kissé jobban aggódnak, mint a magánszférát képviselők, és elsősorban a feldolgozóipari vállalatvezetők tartják megfelelőnek a nyitás ütemét.
A korlátozások feloldása többek között azt jelenti, hogy fokozatosan visszatérnek a munkahelyükre azok, akik eddig otthonról dolgoztak. A vállalatvezetők óvatosságát azonban jelzi, hogy a felmérésben megkérdezetteknek mindössze a 13 százaléka fogja erre kérni minden, 25 százalékuk pedig a legtöbb érintett alkalmazottját. Egyre népszerűbb a hibrid megoldás is, vagyis az otthoni és helyszíni munkavégzés kombinációja, amelyet tavaly márciusban még csak a menedzserek 57, ma már 83 százaléka preferál. A munkaadók döntő többsége, 76 százaléka emellett a korlátozások feloldása után is megköveteli majd az alkalmazottaktól a maszkviselést és a távolságtartást.
Az Egyesült Királyságban a teljes lakosság 53,2 százaléka kapta már meg az oltás mindkét adagját, Franciaországban ez az arány alig haladja megy a negyven százalékot, és a kormányzat különböző szigorító intézkedésekkel próbálja növelni az oltási hajlandóságot.
Kötelezővé teszik például az oltást egészségügyi alkalmazottak számára, a nyilvános helyek egy részére pedig csak azokat engedik be, akik igazolni tudják, hogy megkapták a vakcina mindkét adagját, vagy rendelkeznek 48 óránál nem régebbi negatív teszttel. A múlt hét elején bejelentett intézkedések komoly ellenkezést váltottak ki, tiltakozásképpen szombaton több tízezer ember vonult az utcára szerte Franciaországban. Az Euronews tudósítása szerint Marseille-ben vezető francia politikusokat, köztük Emmanuel Macron elnököt Hitler-bajusszal ábrázoló fényképekkel vonultak fel, máshol „egészségügyi diktátornak” nevezték az államfőt.
Az egyik tiltakozó hangsúlyozta, hogy nem oltásellenesek, csak azt akarják, hogy mindenkinek joga legyen eldönteni, beadatja-e magának a vakcinát, vagy sem. A kormány szerint azonban szükségesek ezek az intézkedések a vírus delta variánsának gyors terjedése miatt.
Franciaországban pénteken 10900 új esetet jelentettek, háromszor annyit, mint június közepén. A szigorítással mindenesetre Macron elérte, hogy a múlt héten felgyorsult az oltási kampány, és ebben a kérdésben támogatja őt a közvélemény is: az emberek 58 százaléka helyesli, hogy kávézókba és éttermekbe csak oltásai igazolással lehessen belépni, kulturális intézmények esetében pedig 66 százalékuk ért ezzel egyet.
