A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco által megrendelt, Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentés szerint a korábbinál gondolt mennyiségnél 1,2 milliárd tonnával több, összesen 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a kukákba.
A jelentés elsősorban a termelési, betakarítási és feldolgozási fázissal foglalkozik az élelmiszertermelés során, ezek mértéke 1,2 milliárd tonna, amit a kiskereskedelem és fogyasztás során keletkező veszteségek tornásznak fel a 2,5 milliárd tonnáig. Mindez azt is jelenti, hogy a 2020-as statisztikák szerint világszerte éhező 720 és 811 millió éhezőre fejenként több mint 3 tonna étel jut, ami a szemétben végzi.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak fel, így az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető élelmiszerhulladékhoz, hiszen a megtermelt élelmiszerek 40 százaléka megy kárba globálisan.
Csak a kárba vesző élelmiszerek termelése közel annyi karbonkibocsátás keletkezik, mint az Európában és az Egyesült Államokban közlekedő autók kibocsátásának a duplája. Ezen karbonkibocsátás 40 százaléka a hústermelés során keletkező hulladéknak köszönhető
A termelés során szemétbe kerülő 1,2 milliárd tonna étel előállításához 4,4 millió négyzetkilométernyi termőföldet – majdnem 50 Magyarországnyi terület – és 760 millió köbméter vizet használunk fel globálisan. Mindez a termelés során 370 milliárd dollárnyi veszteséget jelent.
A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú, alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben általában magasabb az iparosodott régiókban.
A globális terményhulladék 58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.
