A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco által megrendelt, Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentés szerint a korábbinál gondolt mennyiségnél 1,2 milliárd tonnával több, összesen 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a kukákba.
A jelentés elsősorban a termelési, betakarítási és feldolgozási fázissal foglalkozik az élelmiszertermelés során, ezek mértéke 1,2 milliárd tonna, amit a kiskereskedelem és fogyasztás során keletkező veszteségek tornásznak fel a 2,5 milliárd tonnáig. Mindez azt is jelenti, hogy a 2020-as statisztikák szerint világszerte éhező 720 és 811 millió éhezőre fejenként több mint 3 tonna étel jut, ami a szemétben végzi.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak fel, így az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető élelmiszerhulladékhoz, hiszen a megtermelt élelmiszerek 40 százaléka megy kárba globálisan.
Csak a kárba vesző élelmiszerek termelése közel annyi karbonkibocsátás keletkezik, mint az Európában és az Egyesült Államokban közlekedő autók kibocsátásának a duplája. Ezen karbonkibocsátás 40 százaléka a hústermelés során keletkező hulladéknak köszönhető
A termelés során szemétbe kerülő 1,2 milliárd tonna étel előállításához 4,4 millió négyzetkilométernyi termőföldet – majdnem 50 Magyarországnyi terület – és 760 millió köbméter vizet használunk fel globálisan. Mindez a termelés során 370 milliárd dollárnyi veszteséget jelent.
A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú, alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben általában magasabb az iparosodott régiókban.
A globális terményhulladék 58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.