Európa magára maradt, retteg az oroszoktól: erőltetett fegyverkezési hajsza indult be
Európának Donald Trump amerikai elnök akarata szerint belátható időn belül (körülbelül 2027-ig) meg kell alapoznia saját védelmét, beleértve az európai lég- és rakétavédelem rendszerének megújítását. A feladat hatalmas kiadásokat akaszt az ezen a téren erősen foghíjas Európa, a könnyelműen Ukrajna védelmét, hadianyaggal, pénzzel való ellátását felvállaló EU-tagállamok – többségük egyúttal NATO-tag is – nyakába.
Nagy-Britannia Sabre (CAMM) mintájú, három komponensű rakétavédelmi rendszert telepített ideiglenesen Lengyelországba, hogy ott védje meg a brit légteret az esetlegesen támadó orosz rakétáktól. A rendszer közép-hatótávolságú (a hatósugár maximum 100 kilométer) és az európai védelmi rendszerbe tagolódik.
Többek között Wicher-osztályú fregattokra, lengyel hadihajókra telepítik és kompatibilissé teszik a Wisla (Visztula) légvédelmi rendszerrel is. A Sabre-CAMM rendszer könnyűsúlyúnak számít, az ellenrakéta robbanófeje mindössze tíz kilogramm.
A Sabre rendszer ideiglenes támogatást jelentett Lengyelországnak, 2025 végén London kivonja a Sky Sabre rendszereit.
Az örök különutas franciák
Franciaország NATO-kompatibilis, több komponensű rendszert tart fenn, amely az Aster 15/30-as ellenrakétákból, Rafale vadászgépekből és földi bázisú, a svájci Oerlikon cég kifejlesztette légvédelmi gépágyúkból áll. A francia lég- és rakétavédelem átmeneti időszakban van.
Az ukrán háború tapasztalatai alapján jelenleg dolgozzák ki a tömeges dróntámadásokra is reagálni képes védőrendszert,
amely az FGBAD, a jövőbeni szárazföldi telepítésű lég- és rakétavédelmi rendszerekként IRIS – T, Stinger és vadászgépekre szerelt rakétákra épül.
Fontos kérdés Franciaország kapcsán a hagyományos bizalmatlanság a NATO-struktúrák iránt. Még nem tudni, Párizs milyen mértékben hajlandó osztozni például az új ASN4G hiperszónikus, atomtöltetű rakétái kutatási eredményein.
Korábban, még a De Gaulle-i időszakban volt rá példa, hogy a franciák megtartották maguknak (nukleáris) fegyverfejlesztési programjaik kutatási eredményeit, mert
nem bíztak a NATO-ban.
Ez az európai védelmi erőfeszítések gyenge pontja: a sok és minőségi kutatási eredmények gyakran párhuzamosan futnak, e tekintetben a hatékonyság lényegesen kisebb, mint a diktatúrának bélyegzett szembenálló fél (Oroszország) volumenében és minőségében esetenként alacsonyabb szintű, de egységes rendszerben működő kutatási-fejlesztési komponensei esetében.
Amerikának elege lett a hátán, a pénztárcáján élősködő NATO-tagokból - tartják egyes politikusok. Tény, hogy a saját védelemre messze a még korábbi, a GDP 2 százalékát elérő költési szint alatt teljesítő Spanyolország szálkává vált a Fehér Ház ura szemében.
Pedro Sanchez baloldali spanyol kormányfő 2025 nyarán levélben értesítette a nyugati katonai szövetséget, hogy országa nem képes teljesíteni a NATO új 5 százalékos (3,5 plusz 1,5 százalékos) védelmi kiadási követelményét, és megelégszik a korábbi, a GDP 2,1 százalékát kitevő költési szinttel.
Németország bevásárolt - fókuszban a lég- és rakétavédelem
A téma most, a katonai helyzet bonyolultabbá válásával, Moszkva állítólagos támadási készülődésével ismét aktuálissá vált a NATO brüsszeli központjában, az érintett fővárosokban. Németország, a Merz kancellár által vezetett nagykoalíció szocdem (SPD) része különösen aktív az Oroszország ellenirányuló, egy onnan jövő esetleges támadást kivédő rakétavédelmi rendszer kiépítésében (a védelmi tárca az SPD-hez tartozik).
- December 3-a óta Németországban elvben életbe lépett az országot, a környező államokat is védő – Izraeltől és Amerikától vásárolt - Hec-3 stratégiai lég-, és rakétavédelmi rendszer működtetésének első fokozata.
- A Hec-3-at az izraeli légierőt, rakétásokat kiszolgáló IAI és az amerikai Boeing gyártja (fejlesztette ki).
- A rendszer rakéta-komponense egy – stratégiai értelemben - közép-hatótávolságú (2400 kilométer) kétlépcsős eszköz, amelyhez csatlakozik egy kinetikus energiával működő (összeütközik a célponttal, így semmisíti azt meg) harci részből,
- valamint a nagyon pontos célzást előmozdító szenzorokból álló komponensből áll.
- A rendszer egésze szupertitkos, részleteket a fejlesztők nem közöltek.
- Németország egy Arrow-3 (Hec-3) rendszerért mintegy 4 milliárd dollárt fizetett.
Mi lesz az Európában lévő amerikai bázisokkal?
Nem tudjuk azt sem, hogy Németországnak hány darab Hec-3 ellenrakétája van. Annyi ismert, hogy 1-1 az arány, tehát egy elfogni kiszemelt célpontra legalább egy rakétát indítanak. Ugyan
Merz kancellár szerint a környező államokat is védi a német rendszer, de hogy milyen körre vonatkozik ez (Ausztria és Svájc majdnem biztosan benne van a körben), nem ismert a laikus nagyközönség előtt.
Azt sem tudjuk, hogy a német rendszer illeszkedik-e a meglévő, vélhetően működő romániai (Deveselu) és lengyelországi (Redzikowo) amerikai (haditengerészeti) kézben lévő Aegis Ashore (Szárazföldi Aegis) rendszerhez, illetve, hogy az Európa körüli vizeken cirkáló, hasonló Aegis mintájú eszközökkel felszerelt hadihajóknak mi lesz a sorsa.
Deveseluról és Redzikoworól nincs sok hír. Annyit tudni csupán, hogy működnek. Sorsukról nyilván Európa fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Egy éve adtak hírt az amerikai fegyveres erők lapjában, hogy a lengyel rendszer is működik – sokéves késés után. Több mint száz amerikai haditengerész üzemelteti a berendezéseket. A Romániában, Deveseluban létrehozott hasonló rendszer 2016 óta működik. Védőernyője Magyarország egy részét is óvja.
