A hatásos vakcinák megjelenésének és a tömeges oltásoknak köszönhetően a pandémia tavasszal levonult harmadik hulláma kevesebb áldozatot követelt Romániában és kisebb visszaesést okozott a gazdasági mobilitásban, miközben az erdélyi mutatók júniusban kevéssel, de már meghaladták a járvány előtti szintet – vonta le a következtetést az Erdélystat magyar szakértőkből álló csapata, amely a Google által szolgáltatott, az Android operációs rendszert használó mobiltelefonok helymeghatározási adataiból közölt statisztikák alapján dolgozik. Ezeket a felhasználók okostelefonjai közvetítik, azt mutatva, milyen intenzitású volt a mozgás egy adott időszakban a munkahelyeken, a tömegközlekedési állomásokon, az élelmiszerboltokba és patikákban, valamint szabadidős helyszíneken (éttermek, kávézók, mozik, bevásárlóközpontok stb.). A mobilitási mutató előnye a gyorsaság: az adatok kiértékelésére és a következtetések levonására nem kell a hónapokat várni.

Januárban a járvány előtti állapothoz képest romániai szinten 29,1, míg Erdélyben 27,3 százalékkal volt kisebb a gazdasági mobilitás, ez volt a 2021. eddigi mélypontja.

Fotó: Sean Gallup

Ezt követően növekvő tendencia következik: februárban Erdélyben és Romániában az év/év alapon mért gazdasági mobilitás csökkenése egyformán 20 százalék körüli, márciusban már a széles lakosság számára is elérhetővé vált a regisztráció, viszont vakcina hiányában csak keveseket lehetett még beoltani. Ennek megfelelően a gazdasági mobilitás csupán enyhén növekedett, Erdélyben 16, Romániában pedig 17,5 százalékkal maradt el az alapállapothoz mérten. A májusi járványügyi lazításoknak köszönhetően júniusban országos szinten ugyan még volt egy 1,1 százalékos elmaradás, de Erdélyben már 1,5 százalékkal sikerült meghaladni az alapállapotot, azaz a gazdasági aktivitás elérte a járvány kitörése előtti, 2020. januári szintet.

Erdély régióin belül leginkább Közép-Erdély, míg legkevésbé a többségében magyarok lakta Székelyföld mobilitása maradt el az alapállapottól.

A közép-erdélyi helyzet Kolozsvár gazdasági súlyával magyarázható, amire erőteljes hatással voltak járványügyi intézkedések: az egyetemi hallgatók otthonról tanultak, sok vállalat továbbra is alkalmazta a távmunkát.

Közép-Erdéllyel ellentétben Székelyföld gazdasági mobilitása végig a többi erdélyi régió fölött helyezkedett el: májusban 5,9 százalékkal sikerült meghaladnia az alapállapotot is, növekedése júniusra pedig elérte a 12,4 százalékot. 

Az Európai Bizottság egyébként idén az uniós tagállamok közül Romániában számít a legnagyobb, 7,4 százalékos éve gazdasági növekedésre, amely jóval nagyobb a korábbi prognózisban előrevetített 5,1 százalékos GDP-bővülésnél. Az EB nemrég közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzése alapján a román gazdaság 2022-ben 4,9 százalékkal fog növekedni, ami megegyezik a tavaszi prognózisban előrevetített értékkel. A bukaresti statisztikai intézet enyhén felfelé módosította a gazdaságnak az első negyedévre vonatkozó növekedését, így az előző negyedévhez mérten 2,9 százalékos GDP-bővülést jegyeztek a korábban közölt 2,8 százalék helyett.