Tengerre épített napelemparkot Szingapúr

A szingapúri kormány terve, hogy 2050-ig felére csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Mindez csak úgy érhető el, ha az ország jelentősen csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok használatát, mert jelenleg 97 százalékban a földgázból fedezi a szükségleteit. A földrajzi adottságok miatt Szingapúrban nem alkalmazhatók szél- és vízerőművek, ám mivel az ország szinte az Egyenlítőn fekszik, a napenergia használata jelentheti a jövőt. 

Az ország vezetése úgy döntött, 2025-ig megnégyszerezi, vagyis 1,5 gigawattra emeli a napelemparkok teljesítményét,

 2030-ra pedig szeretnék elérni a 2 gigawattot. 

Zord körülmények, ellenálló technológia

A város térbeli korlátai arra késztették szingapúri napenergia-megoldásokat szolgáltató Sunseap vállalatot, hogy az új naperőművet ne a szárazföldre, hanem a part mentén, a nyílt vízre telepítse. A tengerben lebegő, öt futballpálya méretű, 30 ezer úszó szigetből álló erőműben, amelyet Huawei okos napelemes megoldásaival működtetnek, 13 312 napelem, 40 inverter évente akár 6 millió kilowattórányi energiát termel, ami elegendő 1250 négyszobás lakás ellátásához és mintegy 4258 tonna szén-dioxidot váltanak ki vele.

A beruházó a napelemfarmon felül egy tenger alatti kábelrendszert és egy 22 kilowattos elektromos elosztóhálózatot is kiépített. A nem mindennapi projekt kivitelezése során olyan problémákra is megoldást kellett találniuk a mérnököknek, mint a nagy hőmérséklet-ingadozás, az árapály-jelenség és a sós víz maró hatása. Emellett a trópusi vizekben előforduló mikroorganizmusok, növények, algák és apró állatok is potenciálisan felgyorsíthatják a napelemes rendszer alkatrészeinek a lebomlását.

Az energiaforrásokban szegény Szingapúrban a kezdeményezésnek köszönhetően ma a világ egyik legnagyobb, 5 megawatt teljesítményű, vízen úszó napelemparkja található a szigettől északra, a Johori-szorosban.