A brit vállalatvezetők 2005 júniusa óta nem tekintettek akkora bizakodással a jövőbe, mint most – derült ki a BDO könyvvizsgáló és tanácsadó friss felméréséből. A cég optimizmus-indexe 112,45 pontra ugrott júniusban az előző havi 109,71-ről.
A vállalkozások egyértelműen várják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldását, az azt követő költekezési hullám pedig hatalmas lökést ad majd a gazdaságnak
– fogalmazott az eredmény ismertetésekor Kaley Crossthwaite, a BDO partnere. A hangulat különösen a feldolgozóiparban javult, a bizalmi index itt 113,22 pontra nőtt a májusi 102,98-ról, és a trend folytatódhat, amennyiben a globális ellátási láncokban keletkezett fennakadások csökkenni fognak a következő hónapokban. Hathavi csúcsot jelentő 108,01 pontra emelkedett a BDO foglalkoztatási indexe is, az egyetlen komoly aggodalmat az inflációs nyomás jelenti; ez a mutató négy éve nem mért 103,83 pontra ugrott.
A brit nagyvállalatok nagy befektetési terveket is dédelgetnek a korlátozások feloldása utáni időkre. A Deloitte könyvvizsgáló pénzügyi igazgatók körében végzett felmérésének eredménye szerint a tervezett befektetések és munkaerő-felvétel üteme hét éve, az akvizícióké 11 éve a leggyorsabb. A megkérdezett 107 cégvezető 71 százaléka számít a tőkeráfordítás növekedésére és 76 százaléka további alkalmazottak felvételére az év fennmaradó részében. Ian Stewart, a Deloitte vezető közgazdásza szerint
a pénzügyi igazgatók a korábbinál kevésbé aggódnak a Brexit miatt, a listát ezen a téren a koronavírus-járvány, az és a klímaváltozás vezeti. Gondot jelent a munkaerőhiány is, erre a megkérdezettek harmada panaszkodott.
A válaszadók nyolcvan százaléka arra számít, hogy a termelékenység nőni fog majd a járvány után, ami Stewart szerint reményt ad arra, hogy a talpra állás szélesebb körre kiterjedő, átfogóbb lesz, mint a 2008-as globális pénzügyi válság után volt. Ezt reméli Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója is, aki múlt pénteken emlékeztetett, hogy a cégek világszerte többet fektettek be a korábbinál a digitális technológiába a járvány alatt, ami növelte a termelékenységet, és várakozásai szerint ez a hatás hosszú távon fenn maradhat. Az Egyesült Királyságnak erre nagy szüksége is lenne, mert az alacsony termelékenység legalább egy évtizede a brit gazdaság egyik legkomolyabb problémája, bár az elmaradás nem olyan nagy a legfejlettebb ipari országokhoz képest, mint korábban gondolták. A brit statisztikai hivatal (ONS) július elején a parlament alsóházának benyújtott jelentése szerint ez azzal magyarázható, hogy az egyes országok nem azonos módon számolják a termelékenységet.
A járvány előtti utolsó évben, 2019-ben GDP/munkaórára vetítve a termelékenység a G7-ek körében dollárban és vásárlóerőparitáson Franciaországban és az Egyesült Államokban volt a legmagasabb (77), őket Németország (74) majd az Egyesült Királyság követte (64).
A korlátozások feloldásának utolsó szakaszát Boris Johnson kormánya annak dacára sem halogatja tovább, hogy változatlanul tombol a járvány, és a Guardian értesülése szerint a kabinet tisztában van azzal, hogy becslések szerint az újonnan megerősített fertőzések száma a következő hetekben elérheti akár az egy-két milliót is. Londonban azonban abban reménykednek, hogy a sikeres oltási kampánynak köszönhetően a fertőzöttek kisebb aránya kerül kórházba, illetve hal meg, mint a járvány korábbi hullámai alatt. Az ország felnőtt lakosságának 66 százaléka megkapta már ugyanis a vakcina mindkét, több mint 87 százaléka pedig az első adagját.
