Bár az Európai Parlament már 2019 márciusában döntést hozott arról, hogy az unióban 2021-től eltörlik az óraátállítást, az állásfoglaláson túl mostanáig nem történt előrelépés az ügyben, ugyanis a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, hogy vajon a téli, vagy a nyári időszámítás szerint mérjék-e az időt. A magyar kormány már a tavaszi óraátállítás idején jelezte: nyitott arra, hogy a gyakorlatba is átültesse az EP döntését, de ez nem rajtuk áll; a változtatáshoz közös európai döntés szükséges. Gulyás Gergely márciusban arról beszélt, Magyarország nem támaszt ellenvetést sem a téli, sem a nyári időszámítás bevezetésével szemben, elfogadja a többség döntését.
A korábbi tervek szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, 2021. március utolsó vasárnapján válthattak volna a nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhetett volna meg. Ám mostanra egyértelműen látszik, hogy a tagállamok ezt a határidőt elengedték, és idén napirendre sem vették a kérdés tárgyalását.
Pedig sokan elhagynák az vekkerek évente kétszeri átállítását; a Publicus Intézet idén tavasszal végzett kutatása szerint itthon tízből nyolcan örökre elfelejtenék az óraátállítást, de uniószerte is a válaszadók 80 százaléka ellenzi az óraátállítást. Ezért is meglepő, hogy a cseh parlament hétfőn úgy döntött: legalább öt évig még ragaszkodnak az órák március 29-iki, illetve az október 27-iki átállátásához.
