Éheznek az afgánok, új menekülthullám jöhet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHetekkel az amerikai csapatok kivonulása után az összeomlás szélére került az afgán gazdaság, kiürülőben vannak a kasszák, akadozik a határforgalom, sok cég bezár, és a dolgozóik jövedelem nélkül maradnak. Ingataggá váltak a telekommunikációs szolgáltatások is.
Még égetőbb baj, hogy egyre komolyabb a hiány az élelmiszer-ellátásban, ami humanitárius válságba torkollhat, menekültáradatot indíthat el.
A húszéves megszállás idején a gazdaság jelentős mértékben dolláralapúvá vált, a zöldhasú a betétek kétharmadát és a hitelek felét teszi ki a bankrendszerben. Washington befagyasztotta az afgánok hozzáférését kilencmilliárd dollárnyi jegybanki tartalékhoz, és
a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap sem ad pénzt a tálib hatalomnak.
Milliók fognak éhezni, és közeledik a tél, dühöng a Covid, és a teljes szociális rendszer összeomlott
– idézte Omar Adbit, az UNICEF helyettes főigazgatóját az Associated Press. Az öt éven aluli afgán kisgyermekek fele válhat a a következő hónapokban alultáplálttá.
Kabul korlátozásokat vezetett be, például nem lehet hetente többet kivenni a bankból 200 dollárnál fejenként. A fővárosiak közül sokan az ócskapiacon kezdték el árulni a bútoraikat és háztartási felszereléseiket.
A Kabuli Kiskereskedők Szövetsége szerint a tálib hatalomátvétel óta legalább harminc százalékkal emelkedett a rizs, a főzőolaj és a liszt ára
– írta a Bloomberg.
Eközben az exportőrök nem jutnak pénzhez, nehéz az átjutás a pakisztáni határon, és az áru egy része ott rohad el. Afganisztán hagyományosan Pakisztán és India jelentős ellátója gyümölcsből és magvakból: ez a kivitel 80 százalékát teszi ki. Az otthonok is elsötétülhetnek. A felhasznált áram 78 százaléka külföldről jön, és nem fizettek érte, mióta augusztus közepén a tálibok átvették a hatalmat – jelentette az al-Dzsazíra.
