Megjelent a lengyel EU-kilépés réme

Az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz az uniós jog elsőbbségének biztosítása érdekében – jelentette ki pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hangot adva mély aggodalmának.

A kijelentésre azt követően került sor, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal, így ezekben az esetekben nem az uniós jog az elsődleges érvényességű Lengyelországban.

Az ország ellen az Európai Bizottság a helyi bírósági reformok keretében felállított fegyelmi tanács miatt 2018-ban indított hetes cikkely szerinti kötelezettségszegési eljárást, ugyanis a fegyelmi tanács az unió szerint aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az ügy 2019-ben az Európai Unió Bírósága (EUB) elé került.

2020-ban az EUB a fegyelmi tanács működésének felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt, de Mateusz Morawiecki miniszterelnök annak végrehajtása helyett a lengyel alkotmánybírósághoz fordult.

A nyáron a lengyel alkotmánybíróság viszont úgy döntött, nem kötelező végrehajtani az EUB ítéletét, amelyet most a taláros testület elvi szinten is megerősített, kimondva a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbségét az európai jog felett.

Korábban is előfordult, hogy a tagállami és az EU-s jog ellentmondásba került – például 2020 májusában Németországban az Európai Központi Bank kötvényvásárlásaival kapcsolatban merült fel a tagállami és uniós jog elsőbbségének kérdése –, de mostanáig a tagállamok mindig elfogadták az EUB döntéseit, ha az értelmezések közötti különbségből per lett. Az EUB ugyanakkor nem firtatta, hogy egyes tagállamok alkotmánya kimondja a hazai jogrend elsőbbségét, cserében a tagállamok alkotmánybíróságai sem bírálták soha felül az EUB döntéseit. A helyzet kellemetlen részleteibe a legmagasabb politikai szinten eddig senki nem ment bele, hiszen ez sokkal mélyebb ellentmondások elé állította volna az EU-t, mint amelyek például a brexit során adódtak. A kérdés ugyanis az európai integráció alapjait érinti, hiszen ha betarthatatlanokká válnának a közös szabályok, szétesne az unió.

Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is, így az nem lehetséges, hogy egy tagállam felülbírálja az uniós jogot

– jelentette ki Von der Leyen pénteki nyilatkozatában. Hozzátette, ezt minden uniós tagállam aláírta az Európai Unió tagjaként, és a bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál ennek biztosítására. Von der Leyen szerint az uniós alapszerződések teljesen egyértelműek: az Európai Bíróság valamennyi ítélete kötelező az összes tagállami hatóságra, így a nemzeti bíróságokra is. Ennek elfogadása nélkül a lengyelek nem is léphetnének be az EU-ba, ha most akarnának csatlakozni.

Bartłomiej Sochański lengyel alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit, köztük az unió által bírált lengyel igazságügyi reformokra vonatkozóakat is. A PiS ugyanakkor azt állítja, hogy ez nem tekinthető a polexit irányába tett lépésnek, és egyébként sincs befolyásuk a bíróság döntéseire. 

Annyi bizonyos, hogy jelenlegi helyzet súlyos szuverenitási vitákat generálhat a tagállamokkal, így bonyolult jogi diskurzusokra lehet számítani. 

A hírre csaknem 1 százalékot gyengült a zloty, ami a forintot is magával húzza. Egyelőre nem látható, hogy miként fog megoldódni a patthelyzet, de az uniós helyreállítási alapból járó 24 milliárd eurós pénzeső fényében nem tűnik valószínűnek a lengyelek kilépése. Ugyanakkor az EU akár a helyzet tisztázását is kérheti, mielőtt ennek a pénznek az első részletét kiutalná. Ennek elhúzódása pedig továbbra is kihatással lehet a zloty árfolyamára, illetve a régiós devizák árfolyamára is negatívan hathat.