A román jegybank (NBR) kedden – a magyar és a cseh jegybanki emelés után – szintén megkezdte kamatemelési periódusát:
a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos emeléssel 1,5 százalékra emelve irányadó kamatlábát, a január óta tartó történelmi mélypontról.
Ez azért is időszerű volt, mert Romániában, a lengyel után az unióban a második legmagasabb szintre, 5,25 százalékra emelkedett az éves ami – elemzők szerint – az év végére a 7 százalékot is elérheti, míg a jegybank inflációs várakozása ennél optimistább, 5,6 százalékos áremelkedésre számít az év végére.
Bár a legfrissebb adatok a gazdasági teljesítmény harmadik negyedévben bekövetkezett lanyhulására utalnak,
azonban a jegybank úgy ítélte, hogy a gazdasági fellendülés még mindig elég robusztus ahhoz, hogy nagyobb baj nélkül elviselje a magasabb, de még mindig mélyen negatív reálkamatlábakat.
A jegybank döntését követő néhány percen belül az is eldőlt, hogy a román kormány nem élte túl az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A kormányválság és a jegybanki döntés ellentétes hatással vannak a román fizetőeszközre.
Hétfőn este – egy sikertelenül zárult állampapír-aukciót követően – a lej 4,957-en rekordgyenge szintet ért el az euró ellenében, és bár a kamatemelésre vonatkozó korábbi várakozások kedden visszapattanásra bírták a fizetőeszközt, ezt a hatást ellensúlyozta a kormányválság miatt kialakuló bizonytalan politikai helyzet. Ezért a kamatdöntést követő órákban nem lehetett egyértelmű trendet felfedezni a deviza mozgásában.
A szigorítás mindenesetre hosszabb távon enyhítheti majd a lejre nehezedő árfolyamnyomást, és stabilizálhatja az euró elleni 4,95 körüli kereskedési sávban.
Közvetve pedig a régiós devizákat is erősödésre bírhatja a román kamatemelés, mivel közelebb hozhatja a lengyel szigorítási ciklust, még ha kicsi is az esélye annak, hogy ez már a szerdai ülésen megkezdődik.
Romániában az inflációt hasonló tényezők mozgatják, mint Európa más országában: a járvány idején visszaeső árak miatti alacsony bázis, különösen az olajtermékek árának korábbi erőteljes csökkenése okoz most felfelé ható nyomást az éves inflációs rátára. További növelő tényező, hogy a válság után kialakult ellátási zavarok az elszálló energiaárakkal közösen rekordmagasra lökték a termelők költségeit, ezek a hatások pedig az év végéig fokozódni fognak. Bár az árakat túlnyomórészt a jegybank hatáskörén kívül eső tényezők mozgatják felfelé, a bank várhatóan nem hagyja majd, hogy az infláció magától enyhüljön. Ezért a mostani kamatdöntést további emelések kísérhetik, ennek eredményeképpen az alapkamat 2022 első negyedévének végére 2,5 százalékra emelkedhet az országban.
Növeli azonban a kiszámíthatatlanságot, hogy az unió egyik legkevésbé átoltott országában, Romániában rekordokat döntenek a járványadatok.
Kedden megdőlt az egy nap alatt jegyzett új koronavírusos fertőzések, a járvány miatti elhalálozások, és a kórházban kezelt koronavírusos betegek rekordja is, miután egy nap alatt 15 037 új eset, 252 halálesetet regisztráltak, és a vírus megjelenése óta most vannak a legtöbben, 14 402-en kórházban a kór miatt, ami jelentősen megterheli az egészségügyi rendszert.
