Bár az éghajlatváltozás őket is sújtja – nem meglepő módon – az Öböl-menti arab államok számára továbbra is az olajkitermelés a prioritás. Ugyanakkor Szaúd-Arábia és a térség többi állama két klímaváltozási forgatókönyv közé szorult, amik egyaránt veszélyeztetik megélhetésüket – írja az AP News.
Az egyik, hogy a világ országai leállnak a fosszilis tüzelőanyagok használatával, ezáltal csökkentve a hőkibocsátást. A másik, hogy a globális felmelegedés hatására fennáll annak a veszélye, hogy az amúgy is rendkívül forrónak számító térség nagy része élhetetlenné válik. Mindkét változat alapjaiban rengetné meg az olajmonarchiák gazdaságait.
A hat Öböl-menti állam – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrein és Omán – politikai stabilitása ugyanis a fosszilis tüzelőanyagokból származó haszonban gyökerezik. Az exportot főként az energiaéhes Kína és India táplálja, a két ázsiai ország függősége még tovább nőhet a következő két évtizedben.
„A klímaváltozás elleni küzdelem komoly egzisztenciális problémát jelenthet egy olajexporton alapuló monarchiában. Ezen államok számára oly módon szükségesek a klímapolitikai intézkedések integrálása, hogy közben ne tegyék tönkre az olajpiacot” – mondta Jim Krane, az Energiakirályságok: olaj és politikai túlélés a Perzsa-öbölben című könyv szerzője.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is kettős játékos űz. Zéró szén-dioxid-kibocsátást ígérnek, így csökkentve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mindezt úgy, hogy a fosszilis tüzelőanyag-exportot fenntartják.
Szaúd-Arábia, amely a világ olajszükségletének egytizedét adja, 2060-ra vállalta a zéró kibocsátás elérését – ezt Mohammed bin Szalmán koronaherceg jelentette be az első alkalommal megrendezett szaúdi zöld fórumon, néhány nappal az ENSZ Glasgowban megrendezésre kerülő globális éghajlatváltozási konferenciájának (COP26) előtt. Az időzítés nem véletlen.
Ez fontos bejelentés egy olyan ország számára, amely a becslések szerint 265 millió hordónyi olajtartalékkal rendelkezik, ami jelenlegi árfolyamon számított értéke 22,5 milliárd dollár. A szaúdiak pedig az utolsó cseppig felszínre is hoznák a fekete aranyat, ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy aligha tudnák értékesíteni a megújuló energiaforrások felé forduló országokban.
A rijádi zöld fórumon John Kerry volt amerikai külügyminiszer is részt vett, aki jelenleg Joe Biden elnök klímavédelmi küldötteként tevékenykedik. A diplomata a régió hercegei és miniszerelnökei előtt elmondta:
az éghajlatváltozás elleni küzdelem „a világ valaha ismert legnagyobb piaci lehetőségét teremtheti meg”.
„A zéró kibocsátás ígérete lehetővé teszi az arab országok számára, hogy olyan konferenciákon érvényesíthessék érdekeiket, mint a COP26. Fontos, hogy helyet tudjanak foglalni az asztalnál, és hogy komolyan vegyék őket" – mondta Ellen Wald, az Atlantic Council nevű politikai tanácsadó szervezet vezető munkatársa.
Szaúd-Arábia ugyanakkor a trójai faló szerepét játszhatja el. A királyság egyike azon országoknak, amelyek a kulisszák mögött azon dolgoznak, hogy a COP26 konferencián részvevő országok változtassanak a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos gondolkodásukon. A Greenpeace birtokába jutott dokumentumok szerint nyilvánvalóan megpróbálnak éket verni az országok közé az ENSZ hamarosan megjelenő globális felmelegedésről szóló jelentése előtt.
Az Öböl menti arab államok a szén-dioxid-leválasztási technológiák alkalmazását szorgalmazzák, szemben a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos, de gyors ütemű kivonásával. Szerintük utóbbi jelentősen csökkentené a szegényebb országok energiához való hozzáférését.
A világ legnagyobb olajvállalata, a Saudi Aramco bejelentette, hogy tíz évvel megelőzi a szaúdi kormányt, vagyis 2050-re vállalta a zéró szén-dioxid-kibocsátás elérését. Az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata (ADNOC) pedig 2030-ig 25 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Bár egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások, az OPEC (a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) előrejelzése szerint
2045-ig az olaj marad a világ első számú energiaforrása.
Az előrejelzések szerint 2045-re az utakon közlekedő 2,6 milliárd autónak mindössze a 20 százaléka lesz elektromos meghajtású.
Szaúd-Arábia bevételének több mint fele származik az olajexportból. A szegmensből csak idén 150 milliárd dollár bevételt várnak, miközben a olaj hordónkénti ára elérte a 85 dollárt.
Az olajexport a szaúdi gazdaság és a szaúdi politikai rendszer éltető eleme. Katasztrófa lenne az ország számára, ha a világ többi része gyorsan leszokna az olajról
– mondta a fentebb idézett Jim Krane.
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy világ országainak a megújuló energiaforrásokba kell fektetniük, ha a 2015-ös párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fok alatt akarják tartani a globális felmelegedés küszöbértékét. Egy friss ENSZ-jelentés szerint a kormányok kibocsátáscsökkentésre irányuló vállalásai nem elégségesek ezen cél eléréséhez.
A szakemberek szerint a globális felmelegedés teljes egészében az olyan gázok nagymértékű kibocsátásának tudható be, mint a szén-dioxid vagy a metán. Ha a kibocsátás átlépi a kritikus pontot, akkor a felmelegedés visszafordíthatatlan lesz.
